Ixtlan Artworks – From Beyond

Feltöltve: 2015/11/24
Kategóriák: Friss | Interjú
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Erdélyi Gábor (Gabo) és az Ixtlan Artworks, jelenleg az egyetlen olyan csapat Magyarországon, akik mertek szakítani a hazai filmgyártás kliséivel, és olyan projectbe kezdtek, ami nem csak nekünk, Lovecraft rajongóknak fog igazi csemegét jelenteni, de minden horror rajongó, jó, ha előre beírja a naptárába a megjelenés dátumát. Erdélyi Gábor válaszolt kérdéseinkre.

 

 

Mindenek előtt kérlek, mutasd be az Ixtlan Artworks-t. Kik alkotják a csapatot, kik a szereplők?

Szeretném üdvözölni az Ixtlan Artworks nevében a The Black Aether olvasóit, és a Lovecraft rajongói közösséget!

A vállalkozást hárman alapítottuk 2007-ben. Tarnai László (főállású operatőr), Schneider Róbert (hangmérnök és zeneszerző) és jómagam, Erdélyi Gábor (trükkök és rendezési feladatok). Az Onnan túlról forgatókönyvét közösen írtuk Robbal és a film negatív főhősével Nagy Balázs Pállal, aki továbbá a film színészi és helyszínekkel kapcsolatos munkálatait is koordinálta. A Barát szerepét testvére, Nagy Géza István kelti életre. A másik két főbb mellékszereplőt, a tekintélyes kihallgatótisztet Kuli László alpolgármester és főépítész, a megbízható és hűséges Gregoryt pedig Nagy Sándor restaurátor játssza. Ezenfelül több kisebb, de karakteres szerep is van és a stáb is kap külső segítséget tehetséges művészektől, szakemberektől. A film producerei egy cég és egy magánszemély- Bella Viktória, akik nemcsak anyagiakkal támogatják a produkciót, hanem aktívan részt is vesznek a munkában. A magyar szöveg Bihari György fordítása alapján készült.


(cast foto by Tóth Jenő Tibor)

Honnét jött a név, Ixtlan Artworks. Van kötödése talán az Ixtlán del Rio-hoz, Mexikóhoz?

Csak áttételesen van. Csapatunk által nagyra tartott antropológus és író, Carlos Castaneda- Ixtlani utazás című könyve, illetve annak egyik vezérgondolata inspirálta a névválasztást. Kicsit bővebben kibontva, egy fiatalember elindul Ixtlanból hogy egy tolték sámán tanítványa legyen és a feddhetetlenség elsajátításán keresztül, látó emberré válljon. Eközben felismeri, hogy a világ sokkal titokzatosabb, veszélyesebb és bonyolultabb hely (és akkor enyhén fogalmaztam), mint azt a közvélekedés tudni véli. A tudás azonban végérvényesen és alapjaiban megváltoztatja, s bár szeretne hazatérni, vissza Ixtlanba, és el is indulhat, de lényegében haza már soha nem érhet, mert a testében már nem az a személy fog visszatérni, aki elment. Ez egyszerre jó és szabad, de ugyanannyira szomorú és magányos érzés is egyben. Ezt próbáltuk egy szóba sűríteni.

A From Beyond novella adta az ötletet, hogy filmre vigyétek, vagy eldöntött tény volt, hogy forgattok és ahhoz kerestétek a megfelelő művet?

Lovecraft inspiráló gondolatai művészek generációira hatottak, akik továbbvitték az általa gyújtott fáklyát. Például Dan O’Bannon és Ronald Shusett akik az Alien-t írták, vagy H. R. Giger, aki talán korunk legjelentősebb festőművésze volt, és még sorolhatnám. Mindemellett sajnos HPL műveit, vízióját, hagyatékát igencsak mostohán kezelték életében és halála után is. Rengeteg komolytalan és hozzá végképp méltatlan fércmű készült úgy, hogy közben az “alkotók” az író vállán tapostak. Aki szereti és érti a műveit, azt ez a helyzet valószínűleg zavarja. Ilyesmikről beszélgettünk az egyik stábgyűlésen, de mivel nem olyanok vagyunk, akik csak a fotelben tespedve fikázzuk mások munkáját, elhatároztuk, hogy megpróbálunk egy méltó feldolgozást készíteni és azon keresztül tisztelegni HPL emlékének. Időszerű döntés volt, ugyanis akkoriban kellett leállítani az Ixtlan egy igéretes sci-fi projektjét és új irányt kellett találni az összegyűlt kreatív energiáknak. A Belső párbeszéd felfüggesztése c. projekt egy látványos, mélyfilozófikus és absztrakt rövidfilmnek indult, de ahogy forgatókönyv növekedett és tartalmilag feltöltődött, úgy kerültünk egyre távolabb a rövidfilmes keretektől és a rendelkezésünkre álló a büdzsétől. Szomorúan, de leállítottuk a gyártást, mert nem akartuk jelentősen rövidítve és minőségileg szint alatt elkészíteni a filmet. Ekkor került sor az előbb említett beszélgetésre.

Miért éppen a From Beyond novellát választottátok? Kedvencek közé tartozik, vagy ebben érzitek Lovecraft eszenciáját?

Miután eldöntötte a stáb, hogy Lovecraft filmet fog forgatni, a következő fontos kérdés az volt, hogy melyik novellát válasszuk. Nemcsak rajongói, hanem gyártói szemmel is át kellett gondolni a lehetőségeket. Próbáltuk kiválasztani azt, amelyik tartalmazza az általad is említett eszenciát, amelyiket szinte akár trükkök nélkül is, csak jó operatőri munkával, jó színészekkel, hatásos zenével is életre lehetne kelteni, de azért benne van a lehetőség, hogy a vizuális fantázia szintjén is megmutathassuk, hogy mit tudunk. Másrészről viszont nem annyira grandiózus, mint pld. az Árnyék az időn túlról, vagy az Őrület hegyei, ezért még éppen a megvalósíthatósági határainkon belülre esett. Nem utolsó sorban, a kedvenc novelláink egyike, ezért minden szempontból ideális választásnak tűnt.

A From Beyond novellája Lovecraftnek, nem a legpopulárisabbak közé tartozik. Lépten, nyomon azt látni, hogy Lovecraft munkáit Cthulhuval, Dagonnel azonosítják, alig találni olyan alkotást, ami nem ezt a témakört dolgozza fel.  Szándékosan tértetek el ettől a tendenciától?

Megpróbáltunk minden szempontot mérlegelni, köztük ezt is, így választásunk tudatos tervezés eredménye. Ez a történet tartalmaz egy tudományos kísérletet, amelyet meg lehet közelíteni a tudomány és a technika oldaláról. Tartalmaz egy komoly konfliktust- érzelmi, filozófiai, etikai szinteken is a két barát között, és ez megközelíthető a színészek játékán keresztül. Közben bemutathatunk más univerzumokat, idegen és ellenséges entitásokat. Néhány karakteres mellékszereplővel és a rengeteg hangulatos soproni helyszínnel kiegészítve, összességében adott a recept egy mély gontaliságú, ijesztő filmhez.

A filmetek célközönsége kifejezetten a Lovecraft rajongók tábora, vagy inkább szélesebb spektrumot céloztok meg, egy olyan rémtörténettel, amiről sokan nem is tudják, hogy ki írta?

Szeretnénk egy olyan komolyan vehető horrort készíteni, amelyen keresztül egy szélesebb közönségnek is lehet alkalma  bepillantani HPL ősi, sötét és ijesztő univerzumába. Így azok is megkedvelhetik/megrémülhetnek tőle, akik nem ismerik az írásait. Magunkat is a rajongótáborhoz soroljuk, ezért célunk azok kedvére is tenni, akik sokkal behatóbban ismerik az műveit, tehát van egy elképzelésük arról, hogy hogyan kellene kinéznie egy HPL filmnek. Azt szeretnénk, ha ők úgy érezhetnék, mintha “hazatértek” volna. Tudjuk, hogy ezek nagy szavak, de ez a cél és megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy sikerüljön.

A From Beyond nem a hosszabb novellák közé tartozik. Milyen hosszú lesz a film?

Függetlenfilmes keretek között, önfinanszírozásból és adományokból összehozott büdzséjű kosztümös sci-fi horrort készíteni nem egyszerű feladat. Egész estés mozifilmre így nyilván nem futja, viszont egy szinte mozifilm minőségű, 40-45 perces Tv filmet, ugyan rengeteg idő, munka, türelem és áldozathozatal árán, de el lehet készíteni. Itt visszakapcsolódik ismét a novellaválasztáshoz a dolog. A From Beyond pont megfelelően igazodik ehhez a játékidőhöz, így kellően tömör, mégis végig lendületes és izgalmas.

Hűek maradtok Lovecraft munkájához és változtatás nélkül dolgozzátok fel a novellát, vagy úgy érzitek, kell hozzá tennetek, elvennetek belőle, hogy olyan legyen, amilyet Ti szeretnétek?

Véleményünk szerint ne készítsen adaptációt az, akiben nincsen meg a kellő szakmai alázat ahhoz, hogy vissza tudja fogni a saját agymenését (a linket én csatoltam – szerk.), de legalábbis az eredeti műre tudja fókuszálni azt. Sajnos a legtöbb HPL film ilyen. Vagy elsikkad az eredeti, a rengeteg oda nem illő kiegészítés között, vagy egyszerűen csak lenyúlják a legjobb ötleteit és sajátként tálalják. Szeretnénk ha ez a film hű maradna az általa megírtakhoz, ezért nincsenek benne egyéb kiegészítések. Azaz, ahhoz a novella filmként is működjön, a szereplőket nyilván muszáj árnyaltabban bemutatni, de ezek is logikus továbbgondolásai a jellemüknek és ezeket az apró kiegészítéseket is Lovecraft egyéb novellái alapján választottuk ki. Az egyetlen rövid és nem HPL karakter egy jósnő, akinek a segítségével jól be lehet mutatni a Barát rémálmait és zaklatott lelkiállapotát, de ezen felül mindent próbáltunk maximálisan hűen feldolgozni.

Mikor a The Black Aether indult, több irodalmi magazintól is azt a választ kaptuk, hogy bár Lovecraft munkája az egyetemes irodalmi kultúra része, de azért biztos, ami biztos, Ők eltávolodnak tőle. Hogy fogadták filmes körökben az ötleteteket?

Sajnos van mostanában egy polkorrektségi elmebaj nevű mentális betegség. Ennek a fő tünete, mikor egy korábbi korban élt zsenit nem az alapján ítélnek meg, hogy mit tett le az asztalra, ráadásul nem a saját kora erkölcsi és társadalmi normái szerint ítélnek meg, hanem a jelenkori agymosott közvélekedés alapján osztályozzák, hogy belefér-e az illető az aznapi politikalag korrekt skatulyába. Sajnos Lovecraft megítélése is áldozatul esett az utóbbi években ennek a hülyeségnek, de ez végül is mitsem von le az írásai zsenialitásából. Nekünk pedig ezt a maradandó eszenciát kell vizsgálnunk és nem az évenként változó közbeszéd alapján kell megítélnünk a munkásságát. Poe és Shelly korban távolabbiak, ezért rajtuk nem találnak fogást a véleményformálók, így a szépirodalomban lehet a helyük. Reméljük egyszer Lovecraft is végérvényesen melléjük kerülhet. A hazai filmes körök pedig nem hiszem, hogy foglalkoznának a projekttel, az ő figyelmüket nyilván sokkal jobban lekötik a horribilis összegekből gyártott, de a közönség által nem látogatott filmek (tisztelet a kivételnek!)

Folyamodtatok-e valamilyen támogatásért hazai kulturális „pénzek” elosztóinál? Ők, hogyan reagáltak mikor elmondtátok, hogy kinek a művéből készültök filmet forgatni?

Dehogy, aki így akar filmet forgatni, az keserűen fog csalódni. Ennek sokkal inkább az a módja, hogy meg kell teremteni a technikai és anyagi feltételeit annak, hogy saját filmen dolgozhassunk. Ezt csak hosszú évek munkájával lehet felépíteni, de egy eltökélt stáb ezt tető alá tudja hozni. Egyébként a nagy stúdiófilmeknél is ugyan ez megy, csak nyilván nagyobb tétekkel. Másrészt, ha mégiscsak kapnál támogatást, akkor meg ott ül veled szemben 10 ember, akinek el kell magyaráznod minden apró lépést és döntést a filmről- amire és amit megértenek belőle aztán engedélyeznek, addira jó eséllyel halott a filmed, mert közben kirostáltak belőle mindent amitől jól működhetne, ami nem klisé. Gondolj bele, hogy pld. David Lynch hogyan tudná a megfogalmazhatatlan és megmagyarázhatatlan filmjeit megértetni ezekkel az emberekkel?! Olyan mint kreatív kockázatvállalás a filmiparban nemigen van. De ettől függetlenül a “rendszer” szereti a kész, jól működő, izgalmas és új dolgokat, úgyhogy nem reménytelen vállalkozás az ilyen filmkészítés sem.

Szinte felesleges a kérdés, de azért csak felteszem: nemzetközi megjelenés?

Örülnénk, ha az esetleges hazai Tv-s megjelenés és fesztiválokon való bemutatás már önmagában is elég volna a film sikeréhez, de nagy valószínűséggel inkább külföldre kell nagyobb hangsúlyt helyeznünk, ha valóban széles körben szeretnénk terjeszteni.

A „piac” ki van éhezve minden, Lovecraft írásaiból készült filmre.  Bryan Moore teaser trailere szinte semmit nem mutat készülő filmjéből, még is tűkön ülve várja a közönség. Ti milyen fogadtatásra számítotok nemzetközi porondon?

Ha valami újszerűt csinálsz, akkor az ilyesmi kevéssé kiszámolható előre és a jobbára több eshetőségre is lehet számítani. Talán abból a szempontból szerencsénk van, hogy jelenleg érdeklődés van a téma iránt, tehát az időzítésünk nem rossz. De egy jó film esetében is a siker lehetőségén kívül benne van még, hogy a film egyszerűen elsikkad a hatalmas filmdömpingben, vagy esetleg csak évekkel a készítése után találkozik a közönség ízlésével. Bármi megtörténhet, de mi nyilván arra számítunk, hogy a közönség szeretni fogja.

Feltűnt, hogy a projectről szinte nulla információ található a net forgatagában. Facebook oldalatok is, enyhén szólva ritkán van frissítve. Nem féltek, hogy ez a project rovására fog menni?

A promóciónkat eredetileg a 2015- ös tavaszi megjelenéshez igazítottuk, mire a film célegyenesbe került volna a promóciónak is addigra kellett volna masszívan felfejlődni, de mikor elhalasztottuk a megjelenés időpontját ez a terv teljesen használhatatlan lett. Mindezt tovább nehezítette, hogy a gyártás közben nemegyszer futottunk olyan komoly nehézségekbe, amelyek megoldása többszörösen is leterhelte a stábot, így erre valóban nem maradt idő, pedig tudjuk, hogy egy film sikerében gyakran a promóció legalább annyit számít, mint maga az alkotás. Szóval minket is eléggé aggaszt a dolog és nagyon reméljük, hogy a közeljövőben sikerül változtatni ezen.

Napjainkban már közhely, hogy Lovecraft és általa Cthulhu, a popkultúra része lett. Lépten, nyomon Cthulhu plüssökbe, ajándékokba, kütyükbe botlunk. A film mellé készültök merchandise termékekkel? Hisz azt tudjuk, hogy kivételes grafikus vagy.

Egyrészt zavaró, hogy minden eredeti ötletet képeslaptémává lehet zülleszteni, az ősi vak és őrült káosz, világok elpusztítója akár már plüssként is kapható…, elképesztő (bár én is vennék 🙂 . Másrészt komoly figyelmetlenség lenne részünkről, ha nem számolnánk a merchandise-ból adódó lehetőségekkel, úgyhogy az alapokon (pólók, bögrék) kívül is tervezünk komolyabb ajándéktárgyat. Persze nem Lovecraft ujjperceit akarjuk szelencében árusítani százszámra, de egy elegáns, exkluzív From Beyond bornak jó esélye van.

Guillermo Del Toro nem tudott megegyezni (eddig) egyik céggel sem, hogy úgy vigye filmre az Őrület Hegyeit, ahogyan azt az eredeti novella megérdemelné. PG13-as besorolás, happy end… a pénz nagy úr, ezt mindenki tudja. Ennyire kockázatos lenne egy nagyköltségvetésű produkció, egy olyan rendezőtől is, mint Del Toro?

A filmgyártás (és a hangsúly a gyártáson van) üzlet, s mint olyan, nem tolerálja a kockázatot. A nagy stúdiók szinte csak előre kiszámolt hatástáblázatok alapján dolgoznak, de ezzel nemcsak kliséhalmokat hoznak létre, de szinte lehetetlenné is teszik, hogy valódi klasszikusok születhessenek. Még a legnagyobb rendezőknek is muszáj saját produkciós vállalatot létrehozni és pénz előteremteni, ha nagyjából nyugodtan akarnak dolgozni az ötleteiken.

Az első nyilvános képsorok Del Toro filmjéből nagyon tetszettek. Érezni lehetett benne azt a hangulatot, amit egy HPL feldogozásnak tartalmaznia kell(-ene). Sőt, talán az első olyan film volt, amelyen valóban tetten érhető volt ez az érzés. Nagyon szomorú, hogy még egy ilyen komoly rendező sem tudja keresztülvinni a stúdiórendszeren, hogy az eredeti íráshoz hű maradhasson a film. Innen nézve, bár megvannak a határai a független filmezésnek, ebből a szempontontból  mégis nagyobb alkotói szabadságot biztosít.

Laikusként elképzelve a film kíván némi CGI utómunkát. Láthatunk ilyen anyagot a filmben, vagy „hagyományos” technikával mutatjátok meg a láthatatlant?

Úgy véljük, hogy a CGI-nak vannak előnyei, de csak azt használva az összkép túl steril, és némiképpen súlytalan lesz. Ezért a régi iskolát vegyítjük a számítógépes technikákkal. Amit csak lehet megépítünk a valóságban is és azt turbózzuk tovább digitálisan. Tehát a démonok, az űr, az idegen tájak és struktúrák, vagy Tillinghast hat méter magas gépe- ezeket mind- mind fizikailag is létrehozta a csapat, hogy a lehetőségeinkből tellő leghitelesebb trükkök készülhessenek a film számára. Egyébként a professzor mirigyaktiváló gépszörnyét is szereplőnek tekintettük. Nem egy statikus kapcsolótábla vagy ilyesmi, hanem a működési fokozatain és funkcióin keresztül szerves része a jelenetnek, együtt reagál a színészekkel, sőt bizonyos értelemben véve, onnantól, hogy az őrült professzor bekapcsolja- ő irányítja az eseményeket addig, míg el nem pusztul.

A 2015-ös megjelenést sajnos nem sikerült tartanotok. Van már végleges időpont a bemutatásra? Szerveztek ez köré valamilyen eseményt, díszbemutatót? Jelenleg hol tartanak a munkálatok?

Valóban szerettük volna befejezni a filmet már idén tavaszra, mert májustól mindegyikünknek személyes, egyéb tennivalói miatt le kellett tennie a munkát. Egyébként akár el is készülhettünk volna, mert az élőszereplős nyersanyag 99%-a, valamint a professzor gépével kapcsolatos összes anyag már rögzítve lett és a történetszobrászatot tekintve volt is egy egészen jó, kész verziónk. De két okból is a halasztás és többletmunka mellett döntöttünk. Eredetileg a filmet monokróm színűnek szántuk, hogy az archív hatást erősítsük, de Tata,az operatőr olyan gyönyörűen bevilágította a helyszíneket és olyan szép színeket rögzített, hogy az eredeti tervet túlhaladottnak tekintettük és inkább a teljes színezési, fényelési utómunkát újrakezdtük. A másik, nyomósabb oka az volt, hogy bár a film közepe felé volt még ugyan egy kis káosz a történetvezetésben, de a nyersvágás ennek ellenére filmként már jól működött, a potenciál is benne volt, de azért igazán odaverős Lovecraft horrornak még nem tudtuk nevezni. Ezért ősztől, ahogy a stáb ismét munkához tudott látni, a tapasztalatok alapján elkezdtük újravágni a filmet, amivel egy zordabb, unkonformistább és ijesztőbb hangulatot tudunk kialakítani, külalakilag pedig mozifilmesebb hatást tudunk elérni. A tájakhoz és a rémekkel kapcsolatos trükkökhöz szükséges makettek kb 80% már elkészült, csak arra várnak, hogy a felvételeik sorrakerüljenek. Ahogy az utómunkák jelenetről jelenetre haladnak, úgy illesztjük ezeket a film szövetébe. Érdekesség és talán jól jellemzi a munka nehézségét, hogy bizonyos párbeszédek úgy vannak összevágva, hogy a kérdések és a válaszok között a valóságban két év telt el. A filmben látható vér valódi, az orvos is valódi doktor és történt olyan is, hogy mínusz tíz fokban kellett egy szál ingben színészkedni. Díszbemutatót is szeretnénk tartani Sopronban, mert a film környezeti hangulatát a város adja, így logikusnak tűnik, hogy abban a városban tartsuk meg, amelyiket a filmen keresztül is szeretnénk népszerűsíteni.

Lesz-e folytatás, következő film? Vagy ez egy egyszeri project? Esetleg függ majd a fogadtatástól is?

Mivel évek óta folyik a munka, ez sokat kivesz mindegyikünkből és jelenleg csak arra tudunk koncentrálni, hogy végre be tudjuk fejezni a filmet. Ha kedvező lesz a fogadtatása, természetesen az kellően motiválná a csapatot, hogy akár egy újabb novella megfilmesítésének is nekiálljunk, vagy esetleg visszatérjünk a Belső párbeszéd felfüggesztése c. sci-fi-hez , bár az biztos, hogy előtte pihenünk egy kiadósat.

A From Beyond filmet, kiemelt anyagként kezeli a The Black Aether, ezért a jövőben rendszeresen fogunk hírt adni a projectről.

Ne hagyd ki ezeket se!

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...