The Picture in the House, 1920

Feltöltve: 2016/07/17
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

H.P. Lovecraft a The Picture in the House rövid történetét 1920 december 12-én írta, és először a National Amateur magazin 1919-es júliusi számában jelent meg. Azért van ez az ellentmondás, mert a ’19-re tervezett magazin csak 1921 nyarán jelent meg, amibe már bekerült Lovecraft írása is. A történet ezután 1924-ben jelent meg a Weird Tales januári számában, aminek akkor Edwin Baird volt a főszerkesztője, aki egyben az első is volt a szerkesztők sorában. Baird, szöges ellentétben utódaival, elfogadott minden írást, amit Lovecraft a magazin részére küldött (The Hound, Arthur Jermyn, The Statement of Randolph Carter, The Cats of Ulthar, Dagon,  The Rats in the Walls, Hypnos stb.). Később újra megjelent a Weird Tales 1937-es márciusi számában. A ’24-es magazin borítóját R. M. Mally készítette. Érdekes(ség), hogy Robert Weinberg a Weird Tales magazin kutatója, Mally borítóit és belső illusztrációit emelte ki, miszerint nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Baird vezetése alatt a kiadvány nem volt sikeres.

A The Picture in the House – ismét – névtelen főszereplője, aki a Miskatonic-völgy lakosai közt kutat bizonyos genealógiai adat után, egy elhagyatottnak tűnő házba kénytelen behúzódni a vihar elöl, miközben hazafelé tart Arkhambe. A Miskatonic és Arkham név is, ebben a történetben van először megemlítve. A kutató egy öregemberrel – aki meglepően jó egészségnek örvend – találkozik a házban, de még mielőtt a házigazda megjelenne, az utazó már felfedezi Pigafetta, 1589-ben Frankfurtban kiadott könyvét a Regnum Congo-t, ami mindig a XII. táblánál nyílt ki. Ez a tábla a „kannibál anzique törzs egyik mészárszékének undorító részleteit ábrázolta.” Az öreg azt állítja, hogy a könyvet még ’68-ban cserélete a salemi Ebenezer Holt kapitánnyal. Érdekes módon a magyar fordításból kimaradt a salemi kapcsolat.

Rachel Kahn: The Picture in the HouseA történet csúcspontján, mikor már majdnem kimondásra kerül a kannibalizmus a ház lakója részéről, egy hatalmas villám csap a házba, ami ettől megsemmisül, ám szerencsés módon a genealógus túléli a villámcsapást. A történet befejezése kapcsolatot mutat Edgar Allan Poe The Fall of the House of Usher (Az Usher-ház vége) című elbeszélésével, amit Lovecraft Poe egyik legjelentősebb alkotásának tartott, valószínűleg inspirálta a történet megírásában.

További érdekessége Kornya Zsolt mindig zseniális fordításának, hogy kimaradt az a rész, mikor a történet főszereplőjének feltűnik, a ház öreg lakója egy olyan „Yankee” dialektusban beszél, amiről azt hitte már régen kihalt. Lovecraft először használta ezt a New England-i nyelvjárást, ami James Russell Lowell művéből, a Biglow Papers-ből ered. Ennek a dialektusnak a történet szempontjából is van jelentősége, hisz ez is egy utalás Lovecraft részéről, hogy az öreg természetellenesen hosszú kort élt meg.

Az “A kép a házban” magyar nyelven először az Oberon Könyvek 4.-ben jelent meg 1987-ben, majd ezt követte az Eryx falai közt (Dávid, 1995), Ozirisz országa (Cherubion, 1996), Holdárnyékban (Valhalla Páholy, 1998), Howard Phillips Lovecraft összes művei 2 (Szukits, 2003, 2012), Howard Phillips Lovecraft legjobb művei (Szukits, 2011). Mindegyik kiadvány, Kornya Zsolt fordítását tartalmazza.

Tomasics József

 

Ne hagyd ki ezeket se!

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...