Cool Air (1926)

Feltöltve: 2017/03/12
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Howard Phillips Lovecraft 3.440 szóból álló Cool Air című novelláját 1926 februárjában írta. Nyomtatásban először a rövid életű, mindössze öt számot megélő Tales of Magic and Mystery pulp-magazinban jelent meg, 1928. márciusában. A novella hat oldalon jelent meg és hat darab mikro-illusztrációt kapott. A Cool Air az egyike volt annak a nyolc történeteknek, amiket elküldött az anyagilag nem éppen jó helyzetben lévő magazin részére 1927 végén; 18.50 dollárt kapott. A ToMaM magazinra leginkább a Cool Air miatt emlékeznek, ez adja az értékét, jelenleg a márciusi szám 500 – 600 dollárért szerezhető be, a többit ára 50 – 90 dollár közt mozog. Farnsworth Wright a Weird Tales akkori főszerkesztője – szokásához híven – sikeresen elutasította a novellát, a WT-ben csak 1939. szeptemberében jelent meg, HPL halála után, ehhez a belső illusztrációt Harry Ferman készítette. Az elutasításnak valószínűleg a The Loved Dead novella miatt kitört botrány után bevezetett cenzúra volt az oka.

A történet névtelen főszereplője, 1923 nyarán találkozik New Yorkban felsőszomszédjával Doktor Muñozzal, aki egykori kiváló orvossal. Megismerkedésük oka hirtelen jött szívroham, ami a főszereplő narrátort kényszeríti arra, hogy meglátogassa Dr. Muñozt, és segítséget kérjen tőle. A doktor gyors segítséget nyújt, a kezdeti ellenszenv és viszolygás, hamarosan csodálatba és barátságba vált át. Elmondása szerint az orvos számos betegségben szenved, ezért kénytelen környezetének hőmérsékletét állandó 12 – 13 Celsius-fokon tartani. Itt egy aprócska tévedés van Bihari György mindig precíz fordításában, ugyan is a fordításban mínusz tíz fok szerepel, az eredeti történetben azonban 55 – 56 Fahrenheit, ami 12 – 13 Celsius-fokot jelent. Majd a további módosítások által csökkentik a hőmérsékletet 28 Fahrenheit-fokra, ami -2 Celsius-fok környékén van. A doktor állapota folyamatosan romlik, ezért is szükséges a tovább hőmérsékletcsökkentés, és ahogy a levegő egyre csökken, úgy nő a feszültség a novellában. Végül október közepén az ammóniumot használó keringető rendszer felmondja a szolgálatot, ami elindítja a végkifejlethez vezető lavinát.

A Cool Air-ben ismét számos életrajzi utalást és kapcsolódást lehet találni.

A történet helyszínéül szolgáló New York-i házba a Nyugati Tizennegyedik utcában (317 West 14 th Street, Manhattan), 1925 augusztus és október közt költözött be Lovecraft barátja, a könyvkiadással foglalkozó George Willard Kirk, aki az épületbe költöztette Chelsea Book Shop nevű boltját is. Kirk a Kalem Club tagja is volt, akit HPL vezetett be a klubba, és Kirkhez fűződik a klub nevének elindítása is, ő javasolta a KALEM KLYBB nevet, amiből később a Kalem Club lett. Lovecraft 1925 augusztusában Lilian D. Clark részére küldött levelében hosszasan ecseti a ház külsejét, a levél egyes részei visszaköszönnek a novellában is.


Dr. Muñoz karakterét feltehetően brooklyni szomszédjáról, az orvos és szabadkőműves William Lathrop Love-ról mintázhatta. Út úgy jellemezte egyik levelében, mint aki immunis vagy képtelen a hanyatlásra. A Dr. Muñoz által használt amonniumos hűtőrendszernek is vannak fellelhető nyomai, Lillian nagynénje egyik levelében említi meg a hűtőrendszert.

A legszembetűnőbb kapocs azonban – ismét – a történet névtelen narrátora, akiben visszatükröződik Lovecraft sorsa, személyisége, de egészségi állapota is. HPL a történet megírása idején már több mint egy éve a gyűlölt 169 Clinton Street-ben lakott.

„1923 tavaszán valami vacak, ráfizetéses magazinnak dolgoztam New York városában; mivel képtelen voltam egy tisztességes lakást megfizetni, sodródtam egyik olcsó albérletből a másikba, keresvén egy szobát, amelyben a kellő tisztaság egyesül az elviselhető bútorokkal és a méltányos árral. Ez hamarosan odáig fajult, hogy csupán rossz és rosszabb között választhattam,” – Bihari György fordítása

Kirk lakása mintegy 5 mérföldre volt Lovecraft brooklyni bérleményétől, amiről az említett levélben közel sem olyan lesújtóan ír, mint a novellában. Tipikus viktoriánus kori New York-i háznak írja le az „ártatlanság korából”, egyedül a főútvonal forgalmának zaját említi meg, mint zavaró tényezőt. Ami visszaköszön a történetben is. A nagy és magas szobák, stukkók, márvány- és faburkolatok, a novellában is ugyan úgy megjelennek, azonban ott már nem jóérzéssel töltik el az olvasót, ahogy annak idején HPL-t mikor barátjának segített a költözködésnél, mert a novellában már brooklyni lakásának érzetét adja vissza. 1926 elején Lovecraft visszatérését tervezte Providence-be, ami április 17-én meg is történt, de addig is a Nyugati Tizennegyedik utcai ház egy komfortosabb hely, vagy akár menedék lett volna, ahol téli álmot alhat az ember, amíg fel nem ébred megint.

Az inspiráció forrásaként többen Edgar Allan Poe The Facts in the Case of M. Valdemar (Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban) című történetét jelölik meg, H. P. Lovecraft ezzel szemben azt állította, hogy valójában Arthur Machen Novel of the White Powder című alkotása inspirálta. Ezt pedig meg is írta Henry Kuttnernek, 1936. július 29-én.

A Cool Air (Hideg levegő) először a Lazi kiadó Az árnyak borzalma kötetében jelent meg magyar nyelven 1998-ban, majd a Szukits kiadó Howard Phillips Lovecraft összes művei 3. részében 2005-ben. Mindegyik kiadványban Bihari György fordítása jelent meg.

Ne hagyd ki ezeket se!

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...