Mennyit fizetnél, a Black Aether magazin 2016-os évfolyamának egyes számaiért?

Feltöltve: 2017/03/23
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Többször mondtam, hogy a Black Aether magazin 2016-os évfolyamából már nem lesz több utánnyomás, de egyszerűen nem tehetem meg, annyian kerestetek ez ügyben, hogy kénytelen vagyok engedni a közösség akaratának.

Áprilisban indul az legutolsó utórendelési akció, ami egész hónapba tartani fog. Azonban abban teljesen biztos vagyok, hogy a minimális rendelési mennyiség nem fog összejönni, ahhoz, hogy a nyomda a rendes áron számolja a nyomást – ráadásul új, év új árak -, ezért egy olyan általános árban próbálok megegyezni velük, ami minden magazinra alkalmazható lesz.

Az biztos, hogy ez jóval több lesz, mint a magazinok eredeti árai.

Ezért fel kell mérnem mi az az összeg, amit még kifizetnétek egy darab magazinért. Nagyon fontos, hogy ez koránt sem a végleges ár, hisz a nyomdával még tárgyalásban vagyok, és azt kell mondjam, nagyon csak jó fejek. Tehát szavazz arra, hogy mennyit fizetnél még ki, a Black Aether magazin 2016-os évfolyamának egyes számaiért. Értelemszerűen ez az ár 1 darab magazinra vonatkozik, tehát ha esetleg 3 számról maradtál le, úgy kalkuláld az összeget.

Tomasics József

 

Ne hagyd ki ezeket se!

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...