Skip to main content

H. P. Lovecraft barátai és ismerősei

H. P. Lovecraft a magányos, embergyűlölő, magába forduló szerző, aki szobájának sötétjében gubbasztott nap mint nap, kirekesztve, elmarva maga mellől mindenkit, elzárkózva a világ elől. Sok évtizeden keresztül ez a kép élt HPL-ről a köztudatban, ami még ma is számos helyen felbukkan; bár manapság ezek leginkább csak tájékozatlan magánvélemények. Számos olyan félreértés és tévhit lengi körbe Lovecraft személyét, ami tévútra terelte a tájékozatlan olvasókat, és ami által hibásan ítélték meg magát az embert is. Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek a tévhitek nem minden esetben jártak kifejezetten negatív eredménnyel, hisz a kép, miszerint Lovecraft égig érő könyvhalmok közt remeteként élte életét és írta zseniális novelláit, igazából még vonzó is lehet, főleg ha ezt összekapcsolják azzal a másik híres legendával, miszerint Lovecraft írta a Necronomicont. Minden esetre, még ha ezek többsége nem is ártó szándékú szóbeszéd volt, távol álltak a valóságtól.

Frissen induló Tévhitek rovatunk első darabjában, Lovecraft barátainak, levelezőtársainak, rajongóinak, munkatársainak töredékét soroljuk fel a The H. P. Lovecraft Archive oldalon található forrásanyagból, Pánczél Titanilla fordításában. Ha összességében nézzük ezt a 91 darab nevet még akár azt is mondhatnánk, hogy egy ember életében – amiből Lovecraftnak igazságtalanul kevés adatott meg -, nem sok, ettől még nyugodtan lehet mondani valakire, hogy remeteként élt. Ez a lista azonban koránt sem teljes, hiszen HPL feldolgozhatatlan mennyiségű levelezéséből kitűnik, hogy kifejezetten szívéjes, kedves és jó humorú volt, lehetőségéhez képest minden levélre választ adott, akik pedig személyesen is találkoztak vele, megemlékezéseikben nem feletettek kitérni arra, hogy Lovecraft mindig makulátlan úriemberként viselkedett.

Érdekesség, hogy ez az anyag összecseng Molnár András egészen egyszerűen fantasztikus bemutatójával, amit Peter Cannon Lovecraft Remembered című könyvéről írt, és amit kiemelten ajánlunk mindenki figyelmébe.


Forrest J Ackerman (1916-2008), fiatal science fiction rajongó, ügynök és szerkesztő, Lovecraft időszakos levelezőtársa. Ackerman, Lovecraft, Robert H. Barlow és mások heves vitát folytattak Clark Ashton Smith munkájának minőségéről a Fantasy Fan”Boiling Point”rovatában (1933-1934).

William Frederick Anger (született: 1921-1997), weird fiction rajongó és Lovecraft kései levelezőtársa.

Victor E. Bacon (1905-1997), amatőr újságíró és  Bacon Essays szerkesztője, amely megjelentette Lovecraft és Clark Ashton Smith munkáit,  valamint az Egyesült Amatőr Sajtó Szövetségnek hivatalos szerkesztője (1925-1926).

Edwin Baird (1886-1957), a Weird Tales első szerkesztője, (1923 március – 1924 április) aki elfogadta Lovecraft első írását a magazinba. Továbbá a Real Detective Stories szerkesztője.

F[ranklin] Lee Baldwin (1913-1987), weird fiction rajongó, aki 1933-ban kezdett Lovecrafttal levelezni. Lovecraft korai életrajzának a “H.P. Lovecraft: Egy életrajzi sketch” (Fantasy Magazine, 1935 árpilis) szerzője.

Robert H[ayward] Barlow (1918-1951), író és gyűjtő. Kamaszként levelezett Lovecrafttal, és vendégül is látta őt két hosszú floridai látogatásának alkalmával 1934 és 1935 nyarán. Az 1930-as években Barlow számtalan weird és fantasy regényt írt, némelyeket Lovecrafttal együtt. Lovecraft őt nevezte ki az irodalmi végrendeletének gondozójává. Barlow segített August Derlethnek és Donald Wandreinak előkészíteni az Akrham House kiadó korai Lovecraft köteteteit . Az 1940-es években Mexikóba költözött és elismert antropológussá vált. Öngyilkos lett.

Harry [Hiram Gilmore] Bates III (1900-1981), a Strange Tales és Astounding Stories szerkesztője. Lovecraft többször is elküldte neki munkáit, de mindet elutasította mert nem tartalmaztak kellő mennyiségű akciót.

Zealia Brown (Reed) Bishop (1897-1968) Lovecraft egyik megrendelője, akinek történeteket szerkesztett. Biship elnagyolt vázlatai alapján Lovecraft szellemíróként megírta neki a „The Curse of Yig” (1928), „The Mound” (1929–1930), és a “Medusa’s Coil” (1930) című műveket.

Robert Bloch (1917-1994), weird és suspense ficiton író, 1933-ban került kapcsolatba Lovecrafttal. Lovecraft bevezette az írás fortélyaiba 4 éves együttműködésük ideje alatt. Blochnak és műveinek dedikálta a The Bat is My Brother-t.

Hyman Bradofsy (1906-2002), amatőr újságíró, a Californian szerkesztője, valamint a Nemzeti Amatőr Sajtó Szövetség elnöke (1935-1936) és főszerkesztője (1936).

Harry K[ern] Brobst (1909-2010), Lovecraft kései barátja, 1932-ben Providencebe költözött, pszichiátriai ápoló lett a Butler Kórházban, és innentől kezdve gyakran találkozott Lovecrattal.

David Van Bush (tiszteletes) (1882-1959) ihletett költemények és népszerű pszichológiai kézikönyvek termékeny szerzője  melyek közül Lovecraft sokat szerkesztett és javított

Hugh B[arnett] Cave (1910-2004), termékeny ponyvalap novelista. Egy ideig Pawtucketban, Rhode Islandon élt Lovecraft szomszédságában. Rövid ideig leveleztek, de sosem találkoztak.

Walter J[ohn] Coates (1880-1941), W, Paul Cook barátja és a vermonti  Driftwind magazin szerkesztője.

Edward H[arold] Cole (1892-1966), Lovecraft régi amatőr munkatársa, Boston környékén élt. Az Olympian szerkesztője.

Willis [Clark] Conover, Jr. (1920-1996), fiatal weird fiction rajongó, a Science-Fantasy Correspondent szerkesztője (1936-1937) és Lovecraft késői levelezőtársa. Rövid levelezésükből egy ragyogó könyvet alakított: Lovecraft at Last (1975).

W[illiam] Paul Cook (1881-1948), a Monadnock Monthly, a Vagrant és más amatőr folyóiratok kiadója; hosszú ideig amatőr újságíró és nyomdász volt továbbá Lovecraft életre szóló barátja. 1927-ben Cook kiadta a Recluse-t, melyben szerepelt Lovecraft “Supernatural Horror in Literature” esszéje.

[Harold] Hart Crane (1899-1932), kimagasló amerikai költő aki hellyel-közzel találkozott Lovecrafttal Clevelandben (1922) és New Yorkban (1924-1926, 1930). Lovecraft nagyra becsülte a munkáját, kiváltképp a The Bridge-t (1930), amelyen Lovecraft 1924-ben látta dolgozni. Öngyilkos lett. Életrajza és valamennyi munkája megtalálható a Modern American Poetry oldalán.

Hart Crane

William L[evy] Crawford (1911-1984), a Marvel Tales és Unusual Stories szerkesztője, valamint a Visionary Publishing Company [Képzelt Kiadó Társaság] kiadója, mely kiadta Lovecraft Árnyék Innsmouth fölött c. novelláját (1936).

Anna Helen Crofts (1889-1975), amatőr író és Lovecraft munkatársa. Közreműködött a “Poetry and the Gods” történetén, mely “Anna Helen Crofts and Henry Paget-Lowe” néven került kiadásra.

Edward F. Daas (1879-1962), amatőr újságíró, ő vonta be Lovecraftot a mozgalomba 1914-ben.

Edgar J. Davis (1908-1949), fiatal amatőr újságíró, akivel Lovecraft felfedezte Newburyportot és más New England-i helyszíneket.

Adolphe de Castro (1859-1959), korábban Gustav Adolphe Danziger, szerző, Ambrose Bierce fordítótársa a Richard Voss-féle The Monk and the Hangman’s Daughte-rben és Lovecraft levelezőtársa. Lovecraft átnézte a “The Last Test” és “The Electric Executioner” c. írásait.

August [William] Derleth (1909-1971), weird regények szerzője valamint írt egy hosszú regionális és történelmi sorozatot, mely Wisconsinban, a szülőföldjén játszódik. Lovecraft halála után ő és Donald Wandrei alapították az Arkham House kiadót, hogy megőrizhessék Lovecraft munkásságát könyvek formájában. Az August Derlecht Társaság elkötelezetten őrzi Derlecht emlékét, mint Wisconsin legkiemelkedőbb írója.

William J. Dowdell (1898-1953), amatőr újságíró, aki 1922-ben váratlanul lemondott a Nemzeti Amatőr Sajtó Szövetség elnöki posztjáról, ennek hatására a vezetői elnökség Lovecraftot nevezte ki ideiglenes elnöknek.

Bernard Austin Dwyer (1897–1943), weird fiction rajongó valamint későbbi író és művész West Shokanban lakott, NY államban; levelezett Lovecrafttal.

C[lifford] M[artin] Eddy, Jr. (1896–1967), ponyvaregény író, Lovcraft átnézte néhány történetét 1923-1924 között, továbbá Eddy szellemíróként is dolgozott Lovecrafttal Harry Houdini számára 1926-ban.

Ernest A[rthur] Edkins (1867–1946), sokáig amatőr újságíró volt, akivel Lovecraft 1932-ben kezdett levelezni. Lovecraft rábeszélte, hogy visszatérjen az amatőr újságírói mozgalomba. Ezt követően a Causerie c. folyóirat több példányát is Edkins szerkesztette.

Lloyd Arthur Eshbach (1910–2003), science fiction író és kiadó, a Galleon magazin szerkesztője, amely publikálta Lovecraft néhány versét és történetét.

Harold S. Farnese (1885–1945), zeneszerző, megzenésítette Lovecraft néhány versét. 1932-től 1933-ig elvétve levelezett Lovecrafttal. Ő szolgáltatta August Derlethnek a hamis „Fekete mágia” idézetet melyet Lovecraftnak tuladonítottak.

Virgil [Warden] Finlay (1914–1971), korának egyik legnagyobb művésze volt,  termékenyen közreműködött ponyvák illusztrálásában; kései levelezőtársa Lovecraftnak. Rajzainak nagy részét a Virgil Finlay életrajzi oldal tartalmazza.

Virgil Finlay

Alfred Galpin (1901–1983) amatőr újságíró, francia tudós, zeneszerző valamint Lovecraft pártfogoltja, majd sok ideig barátja. A wisconsini Appletonban lakott.

Hugo Gernsback (1884–1967), az Amazing Stories és Wonder Stories magazinok valamint hasonlóan úttörő science fiction ponyvaregények szerkesztője.

Arthur [Henry] Goodenough (1871–1936) amatőr költő aki Brattleboroban, Vermontban lakott. Lovecraft több alkalommal is meglátogatta.

Sonia Haft Greene (1883–1972), orosz-zsidó bevándorló és amatőr újságíró. 1924-ben hozzáment Lovecrafthoz. Mikor 1926-ban Lovecraft visszatért Providencebe, Greene New Yorkban folytatta munkáját a divatáru kereskedésben. 1929 elején válási eljárásra kényszerítette Lovecraftot. Pár évvel később Californiába költözött és feleségül ment Nathaniel Davishez. Emlékiratai Lovecraftról először 1948-ban jelentek meg, majd később teljességében The Private Life of H.P. Lovecraft címmel (1985).

Edmond Hamilton (1904–1977), termékeny weird és science fiction szerző ponyvamagazinok számára. Lovecraft csodálta „The Monster-God of Mamurth” (Weird Tales, August 1926) c. történetét, de mást alig.

Ida C. Haughton (meghalt 1935?), amatőr újságíró, volt egy komolyabb összetűzése Lovecrafttal az 1920-as évek elején. A „Medúza: a portré”című csípős, szatírikus verset Lovecraft neki címezte.

Hazel Heald (1896-1961), Lovecraft egyik irodalmi megrendelője , Somerville-ből, Massachusettsből. Lovecraft öt történetet írt át számára—“The Man of Stone”, “Winged Death”, “The Horror in the Museum”, “Out of the Aeons”, “The Horror in the Burying-Ground”—legtöbbjüket 1932 és 1933 között.

J[acob] C[lark] Henneberger (1890–1969), a College Humor alapítója (1922) és a Weird Tales eredeti kiadója.

Jonathan E[lihu] Hoag (1831–1927), amatőr költő, kinek Lovecraft 1918-tól 1927-ig rendszeresen írt születésnapi költeményeket. Hoag halálára a “Ave atque Vale” [Üdvözlés és búcsúzás – Catullus] c. gyászdalt írta. Lovecraft volt a főszerkesztője The Poetical Works of Jonathan E. Hoag (1923) c. kötetnek mely Hoag költeményeit tartalmazza.

Charles D[erwin] Hornig (1916–1999), ifjú Fantasy Fan (1933-1935) szerkesztője. Hugo Gernsback 1933-ban felvette a Wonder Stories szerkesztőjének.

Harry Houdini (Ehrich Weiss színpadi neve , 1874–1926), ünnepelt szabadulóművész és a spiritualizmus ellenzője. Lovecraft szellemíróként dolgozott az “Under the Pyramids” c. történetén (1924; kiadási címe: “Imprisoned with the Pharaohs”). Houdini halála előtt 1926-ban több másik írását is szerkesztette. Houdini életét röviden és előnyösen mutatja be a The Life of Harry Houdini.

George Julian Houtain (1884-1945), amatőr újságíró, megalapította a Home Brew c. humor magazint. Houtain megbízta Lovecraftot a “Herbert West—Reanimator” (1921–1922) és a “The Lurking Fear” (1922) megírásával a magazinnak.

Robert E[rvin] Howard (1906–1936), termékeny texasi szerző, weird- és kalandtörténeteket írt a Weird Tales és más ponyvalapok számára. A Conan, a barbár kalandhős megalkotója. 1930-tól 1936-ig hosszan leveleztek Lovecrafttal. Öngyilkosságot követett el, mikor tudomást szerzett anyja közelgő haláláról.

Winifred Virginia Jackson (1876–1959), költő és amatőr újságíró, aki sokat dolgozott Lovecrafttal (1918-1921). Pletykák szerint szerelmi szálak is fűzték Lovecrafthoz.

George [Willard] Kirk (1898-1962), a Kalem Klub tagja. Kiadta a Twenty-one Letters of Ambrose Bierce-t (1922) továbbá a New York-i Chelsea könyvesbolt vezetője.

Rheinhart Kleiner (1892–1949), amatőr költő és Lovecraft régi barátja. Kleiner meglátogatta Lovecraftot Providenceben 1918-ban, 1919-ben és 1920-ban, valamint a Kalem Klub fénykorában gyakran találkoztak (1924-1926).

Reinhard Kleiner, Sonia Greene, H. P. Lovecraft

H[erman] C[harles] Koenig (1893–1959), Lovecraft kései munkatársa. Koenig, William Hope Hodgson műveinek újra felfedezését szorgalmazta.

Henry Kuttner (1915–1958), termékeny science fiction és horror író, kései levelezőtársa Lovecraftnak (1936-1937). Lovecraft mutatta be C.L.Moore-nak, akit később feleségül vett.

Horace L. Lawson, amatőr újságíró és a Wolverine szerkesztője, amely Lovecraft számos történetét publikálta, továbbá leközölt pár részletét az álnéven írt „The Vivisector” [Az élveboncoló] hasábjaiból Zoilus álnéven.

Edward J. Lazare (1904-1991), Hart Crane és Samuel Loveman barátja. Később hosszú ideig ő szerkesztette az American Book-Prices Current-et (1940-1965).

Arthur Leeds (1882-1952?), Lovecraft munkatársa New Yorkban valamint a Kalem Klub tagja. A Writing the Photoplay társszerzője (J. Berg Esenweinnel, Springfield, MA: The Home Correspondence School, 1913, átdolgozott kiadás 1919).

Fritz [Reuter] Leiber, Jr. (1910–1992), Lovecraft kései munkatársa, aki 1940-es évektől kezdődően az egyik vezető személyisége lett a science fiction és fantasy műfajainak. Leiber és felesége, Jonquil, külön levelezett Lovecrafttal a halála előtti hónapokban.

Frank Belknap Long, Jr. (1901–1994), költő, termékeny fantasy, horror és science fiction történetíró a ponyvalapok számára, valamint Lovecraft egyik közeli barátja és levelezőtársa. Öregkorában írta a Howard Philips Lovecraft: Dreamer on the Nightside (1975) című memoárt.

Samuel E. Loveman (1887–1976), költő, könyvárus, a Kalem Klub tagja, és Lovecraft, Ashton Smith, Donald Wandrei valamint Ambrose Bierce, Hart Cranten és George Sterling régi barátja.. A The Hermaphrodite (1926) és más művek szerzője.

William Lumley (1880–1960), késői bogaras munkatársa Lovecraftnak. Lovecraft Lumley nevében írta a „The Diary of Alonzo Typer”-t (1935).

[Henry] Everett McNeil (1862–1929), produktív szerző, fiúknak szóló történelmi és kalandos regényeket írt; a Kalem Klub tagja.

A[braham] Merritt (1884–1943), ponyva magazinoknak írt fantasy és horror történeteket. Bár művei követték a ponyva irodalom motívumait, Lovecraft csodálta munkáját. Kései regénye a Dwellers in the Mirage (1932), Lovecraft hatására íródhatott.

Edith [May Dowe] Miniter (1867–1934), amatőr író, aki hivatásszerűen kiadta regényét az Our Natupski Neighbors-t (1916) és számos novellát. 1928 nyarán vendégül látta Lovecraftot otthonában, Wilbrahamban, Massachusetsben.

Maurice W[inter] Moe (1882–1940), amatőr újságíró, irodalom tanár és régi barát, valamint levelezőtársa Lovecraftnak. A wisconsini Appletonban majd Milwaukeeban lakott.

C[atherine] L[ucile] Moore (1911–1987), kései munkatársa Lovecraftnak, majd később hozzáment Henry Kuttnerhez és a science fiction és fantasy egyik vezető személyisége lett.

Richard Ely Morse (1909–1986), költő, a Princeton egyetem könyvtárosa és kései levelezőtársa Lovecraftnak.

James F[erdinand] Morton, Jr. (1870–1941), amatőr újságíró, számos értekezés írt a faji előítéletről, a szabad gondolkodásról és adózásról továbbá Lovecraft egy régi barátja.

H[arold] Warner Munn (1903–1981), Lovecraft és W. Paul Cook barátja, valamint horror és kalandtörténetek szerzője ponyva magazinok számára. Figyelemre méltó a „The Werewolf of Ponkert” (Weird Tales, 1925 július) története és annak számos folytatása. Lovecraft gyakran meglátogatta Atholban, Massachusetts-i otthonában.

[Kenneth] Vrest [Teachout] Orton (1897–1986), kései Kalem Klub tag. Egy ideig a Saturday Review szeresztője volt, nemsokkal később megalpította a Vermont Country Storet. Megalkotta Dreiser korai életrajzát a Dreiseriana-t (1929).

E[dgar] Hoffmann Price (1898–1988), produktív ponyvaíró, weird- és kalandtörténeteket írt. 1932-ben New Orleansban találkozott Lovecrafttal, innentől kezdve rengeteget leveleztek.

E. Hoffman Price

Seabury [Grandin] Quinn (1889–1969), produktív weird és detektív regényíró ponyva magazinok számára. Közismert regénysorozatában a médium detektívről, Jules de Grandinról írt. A Casket, Sunnyside és más temetkezési vállalkozók kiadványainak szerkesztője.

Anne (Vyne) Tillery Renshaw, produktív amatőr újságíró és professzor. Megbízta Lovecraftot egy angol nyelvhasználati tankönyv, a Well Bread Speech (1936) javításával. A megbízás ellenére Lovecraft módosításainak nagy részét kivágták és a könyv máig is kiadatlan.

Duane W[eldon] Rimel (1915–1996), weird fiction rajongó és Lovecraft kései munkatársa , aki átnéztr pár korai elbeszélését.

Albert A. Sandusky (meghalt 1934?), amatőr újságíró, szleng nyelvhasználatával megragadta Lovecraftot. Gyakran találkoztak Lovecraft Bostoni útjai alkalmával.

Julius Schwartz (1915–2004), ifjú szerkesztő a Fantasy Magazine-nál, aki Lovecraft ügynökeként tevékenykedett Az őrület hegyei értékesítésétől az Astounding Stories-ig. Később hosszú és sikeres karriert élvezhetett a DC Comics-nál.

Richard F[ranklyn] Searight (1902–1975), időnként weird- és science fiction történetekkel járult hozzá a ponyva irodalomhoz. 1933-tól 1937-ig levelezett Lovecrafttal.

Edward L[loyd] Sechrist (1873–1953), amatőr újságíró és méhész. Lovecraft több alkalommal is találkozott vele, főleg Washington DC-be tett látogatásai alkalmával.

J[oseph] Vernon Shea (1912–1981), fiatal weird fiction rajongó Pittsburgből, aki 1931-ben kezdett levelezni Lovecrafttal.

Wilson Shepherd (született 1917), weird fiction szerkesztő és kiadó, segített Donald A. Wollheimnak a Phantagraph és Fanciful Tales szerkesztésében. Rövid ideig levelezett Lovecrafttal 1936 és 1937 között. 1937-ben publikálta Lovecraft „A History of the Necronomicon” c. esszéjét.

Charles W. (“Tryout”) Smith (1852–1940), hosszú ideig amatőr újságíró, a Tryout szerkesztője valamint barátja és levelezőtársa Lovecraftnak.

Clark Ashton Smith (1893–1961), termékeny költő és fantasy történet író Kaliforniából. 1922-ben rajongói levelett kapott Lovecrafttól, attól kezdve Lovecraft haláláig leveleztek. A The Eldritch Dark egy kitűnő oldal Smithnek dedikálva, számtalan írását és műalkotását gyűjti össze.

[Charles] Vincent Starrett (1886–1974), amerikai tudós, rövid ideig levelezett Lovecrafttal 1927-ben.

Kenneth J. Sterling (1920–1995), fiatal science fiction rajongó, aki 1934-ben került kapcsolatba Lovecrafttal. Együtt dolgoztak az „In the Walls of Eryx” című science fiction történeten. Sterling később kiemelkedő orvos lett.

Carl Ferdinand Strauch (1908–1989), Harry Brobst barátja és Lovecraft levelezőtársa. Később kitűnő professzor és kritikus lett.

Helen V. Sully (1904–1997), Clark Ashton Smith barátja. Sully felkereste Lovecraftot 1933-ban Providenceben, majd meglátogatta Donald Wandreit és társait New Yorkban.

Wilfred Blanch Talman (1904–1986), Lovecraft levelezőtársa és kései Kalem Klub tag. Lovecraft segített Talmannak megírni a „Two Black Bottles” (1926) c. történetet. Idősebb korában írta a The Normal Lovecraft (1973) című memoárt.

Elizabeth [Anne] Toldridge (1861–1940), költő Washington DC-ből, aki 1928-tól 1937-ig levelezett Lovecrafttal. Robert Barlow meglátogatta Toldridge-t egy Floridából Providencebe tett utazása alkalmával.

Frank Utpatel (1905–1980), illusztrátor és kései levelezőtársa Lovecraftnak (1936-1937). Számos illusztrációt készített a Visionary Press számára Lovecraft Árnyék Innsmouth (1936) fölött c. regényéhez. Később az Arkham House kiadásában megjelent könyvekhez is készített illusztrációkat.

Donald [Albert] Wandrei (1908–1987), költő és regényíró, aki 1926-ban lépett kapcsolatba Lovecrafttal. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta Providenceben, továbbá gyakran találkoztak az 1930-as években Lovecraft New York-i látogatásai alkalmával. Az Arkham House kiadót azért alapították August Derleth-el hogy Lovecraft műveit könyv formájában is megőrizzék.

Howard [Elmer] Wandrei (1909–1956), Donald Wandrei öccse, elsőrangú weird művész és produktív weird- és science fiction valamint detektív történet író, Lovecraft levelezőtársa.

John J. Weir (1922–1977), kései levelezőtársa Lovecraftnak, valamint a Fantasmagoria fanzine szerkesztője.

Henry George Weiss (1898–1946), kanadai születésű költő és tanulmányíró, aki weird fictiont is írt „Francis Flag” álnéven. 1930-ban lépett kapcsolatba Lovecrafttal; Weiss kommunista érdeklődése befolyásolhatta Lovecraft balra húzó politikai irányváltozását az 1930-as években.

Henry S[t. Clair] Whitehead (1882–1932), püspöki lelkész és elismert weird- és kalandregény szerző ponyvakörökben. Sok története a karibi térségben játszódik. Lovecraft 1931-ben látogatta meg Dunedinben, Floridában és leveleztek is.

Donald A[llen] Wollheim (1914–1990), Phantagraph és Fanciful Tales szerkesztője, valamint produktív író és szerkesztő a science fiction műfajában.

Farnsworth Wright (1888–1940), a Weird Tales szerkesztője (1924-1940). Az 1930-as években visszautasította Lovecraft legjobb műveit, aztán August Derleth javaslatára Lovecraft halála után mégis publikálta a műveket.

 

Fordította: Pánczél Titanilla
Borítókép: Mike Schwalm – H.P. Lovecraft at Home

Ez is érdekelni fog!

H. P. Lovecraft Film Festival Portland – els... Október második hétvégéjén, 7-e és 9-e között rendezték meg a huszonegyedik H. P. Lovecraft Film Festival-t, az oregoni Portland városában, a Hollyw...
TBA Kvízjáték – December #4 Igen. A decemberi utolsó forduló januárra csúszott. Ez ne tévesszen meg, a menetrend nem változik, csupán kimaradt egy kis idő. Egyre nehezebbek leszn...
TBA 2016/07/11-07/18 07.11 - A 2016-os World Fantasy Awards díjakat október 27-30 közt fogják átadni a World Fantasy Convention...
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrPin on PinterestShare on Reddit
mm

The Black Aether

“Never Explain Anything” ― H.P. Lovecraft

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.