A The Black Aether új sorozatában segítséget adunk azoknak az olvasóknak és reményeim szerint potenciálisan H. P. Lovecraft rajongóknak, akik még nem ismerik HPL munkásságát, művészetét, de késztetést éreznek arra, hogy elmerüljenek a kozmikus rettenet irodalmában. Hallottak már Lovecraftról, többen ajánlották műveit, ismerik a Cthulhu-mítoszra épülő különböző játékokat, láttak már pár filmet – őket nagy meglepetés fogja érni -, kedvenc zenekaruk Lovecraft műveit dolgozza fel.

Valahol el kell kezdeni, de hol? Ehhez adunk mi segítséget.

Egy ilyen szubjektív véleményre alapuló lista összeállítása csak elsőre tűnik egyszerű és könnyű feladatnak, főleg ha ezt egyfajta felelőséggel szeretnénk elkészíteni, és valóban a segítségnyújtás a cél. Ugyan is a listában szereplő műveket el kell tudni különíteni a kedvencektől, de még a legjobbnak ítélt történetektől is. Személy szerint nagy kedvenc a The Evil Clergyman (A gonosz lelkész), amit ugyebár barokkos túlzás lenne a legjobb művek közé sorolni, ráadásul csupán egy töredék. Az At the Mountains of Madness (Az őrület hegyi) Lovecraft nagy jelentőséggel bíró kisregénye, azonban én biztos, hogy nem ajánlanám annak, aki még soha nem olvasott HPL-től semmit. Az én listámban nem a legerősebb művek szerepelnek, hanem egyszerűbb (rém)történetek, amik betekintést nyújtanak Lovecraft stílusába, de nem a csúcstól indulunk a kevésbé érdekesebb művek felé, hanem alulról építkezve, folyamatosan teljesedik ki Lovecraft írói zsenialitása. Reményeim szerint, akik elolvassák az alábbi műveket, nem állnak meg itt, hanem továbblépnek, egy újabb lépcsőfokra.

A Hol kezdjem? rovatot, mindig elérheted a felső menüsorból is.

A sorozatban több hazai – majd később nemzetközi – írót, költőt, kutatót, fordítót, kiadót fogunk megkérni, hogy készítse el saját listáját; reméljük, hogy minél többen fognak választ adni. Minden bizonnyal elő fog fordulni, hogy egy művet többen is ajánlani fogunk, ami egyáltalán nem baj, hiszen ez csak azt erősíti, hogy többen is úgy gondoljuk, az első közt kell szerepeljen az adott novella, kisregény. A visszaérkező válaszokból kialakítunk egy TOP5, TOP10 vagy éppen TOP15 listát, a sorrendet pedig az alapján állítjuk fel, hogy a történetet hányan ajánlják az elsők közt olvasásra.

Hangsúlyozottan szubjektív véleményekre épül a lista, nem a kedvenc, vagy a legjobbnak ítélt művek szerepelnek benne, a cél az, hogy megismertessük H. P. Lovecraft művészetét a potenciális olvasókkal, felkeltsük érdeklődésüket a kozmikus rettenet irodalma iránt.

The Hound (A kutya, 1922)

A novella számomra mindig is az alapokról építkező rémtörténet marad, ami zseniálisan építi fel a hangulatot a hétköznapi élet unalmába belefásult, magukat neurotikus virtuóznak hívó férfiak visszataszító kedvtelésére. Mindenképpen ajánlom azoknak, akikben az a kép él, hogy kultistának csak az állhat, akiben végtelen gonoszság munkálkodik szüntelen, egyetlen célja az emberiség elpusztítása, és megbecstelenített szüzek bőréből készült övébe tűzve mindig van nála egy hullámos pengéjű áldozótőr. Az ok ennél sokkal egyszerűbb.

The Dreams in the Witch House (Álmok a boszorkányházban, 1932)

Bár sokan elfeledkeznek róla, Lovecraft munkásságában fontos szerepet kapott a boszorkánykultusz és a puritanizmus hagyatéka, Margaret Murray The Witch-Cult in Western Europe (Boszorkánykultusz Nyugat-Európában) című könyve nagy hatással volt rá, sokat merített belőle. Lovecraft novellája egy komplex mű, amiben felbukkan több olyan elem is, ami ismerős lehet a modern horror kedvelőinek, mint például a szoba sötétjéből közeledő boszorkány és famulusa, vagy a manapság oly népszerű alvási paralízis. A kozmikus rettenetig juttatja el az olvasót a novella, ötvözve a boszorkánykultuszt Azathoth leszármazottjával, a Fekete Emberrel.

The Picture in the House (A kép a házban, 1920)

Zseniális rémtörténet, ami jelen esetben a kedvenceim közé is tartozik. A cselekmény néhány megkérdőjelezhető eleme ellenére, kiemelkedően jól megkomponált mű, amiben példaértékű Lovecraft hangulatépítése; mire a főszereplő eljut addig a bizonyos házig, a környék hangulata nyomasztó súlyként nehezedik az olvasó vállára. Az emberiség idővel szembeni konfliktusa kap központi szerepet, vegyítve a New England-i ősvadon mélyén megbúvó puritán örökség beteges elnyomásában kifejlődött titokzatos jellemvonásokkal, csúcspontján egyetlen vércseppel. Nem lehet elégszer újraolvasni.

Herbert West – Reanimator (Herbert West, az újjáélesztő, 1921-22) és From Beyond (Onnan túlról, 1920)

Ez egy cseles választás részemről, nem titkolt szándékkal. A popkultúrában elég jól ismertek Stuart Gordon (rendező) és Brian Yuzna (producer) filmjei, amikben Jeffrey Combs játssza el a főszerepeket. Mivel ez a lista szubjektív véleményen alapszik, nyugodtan ki merem jelenteni, hogy gyalázatos feldolgozásai az eredeti novelláknak. Félreértés ne essék, természetesen elfogadom a filmek helyét a gore horrorok közt, de hogy igen csak nagy meglepetés fogja érni az olvasót, aki esetleg a filmek hatására fordult Lovecraft felé, abban biztos vagyok. Aki látta filmeket annak mindenképpen javaslom, hogy olvassa el az eredeti novellákat, még akkor is, ha Herbert West sorozat nem is tartozik HPL legjobb művei közé, ami nem mellesleg az egyik legkorábbi “őrjöngő buta zombi” történet.

Hypnos (Hüpnosz, 1922) és The Strange High House in the Mist (A különös, magas ház a ködben, 1926)

Álom-ciklusnak szokták hívni Lovecraft azon műveit, amiket Lord Dunsany hatására írt; sosem titkoltam, hogy ezen korszaka alatt írt művei az ultimate kedvenc listámon nem a legelőkelőbb helyeken szerepelnek. Attól függetlenül, hogy rajongok művészetéért, még kritikus vagyok vele szemben. Lovecraft álomutazásai ugyanakkor különleges érzéseket és gondolatokat közvetítő lebegések, amikben a szereplők és az olvasó egyaránt elrugaszkodik a földi lét korlátaitól; jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Mindenkinek fontos megismernie ezeket a novellákat is, hiszen szerves részei Lovecraft munkásságának, ráadásul a ciklus darabjai (is) kapcsolatban állnak további műveivel; nevek, helyszínek, szereplők, események következetesnek nem mondható köteléke.

Miért?

Nehéz megállni, hogy a lista ne terebélyesedjen komplett bibliográfiává, számos olyan művet ide sorolnék még, amit jó szívvel ajánlanék (Cool Air, The Beast in the Cave, The Statement of Randolph Carter, The Case of Charles Dexter Ward, The Dunwich Horror stb.), de semmiképpen nem szeretném azt, hogy az ajánló elkészítésében résztvevők listái átcsapjanak önismétlésbe; bár ez bizonyos műveknél elkerülhetetlen. Legyen ez az öt novella – ami valójában hét – a nullpont, a kiindulási bázis, egyfajta mankó a lista további alakítóinak, ami remélhetőleg ki fog teljesedni és a végeredmény egy olyan stabil támpont lehet a Lovecraft művészetével megismerkedni vágyók számára, ami a helyes útra tudja terelni őket. Aminek a végén ott vár rájuk a felismerés, miszerint H. P. Lovecraft valóban a huszadik század egyik legzseniálisabb írója volt, és művei örök értéket képviselnek a rémirodalom panteonjában.