Skip to main content

H. P. Lovecraft: Mit olvassak? – harmadik rész

H. P. Lovecraft 1936 őszén írt esszéje Suggestions for a Reading Guide címmel, 1966-ban jelent meg először a The Dark Brotherhood and Other Pieces című Arkham House antológiában August Derleth szerkesztésében. Az esszé eredetileg Anne Tillery Renshaw Well Bred Speech című könyvéhez készült, de Renshaw végül úgy döntött, hogy nem használja fel két vagy három másik Lovecraft anyaggal együtt. Eredetileg a What Shall I Read? címmel jelent volna meg Renshaw könyvében, Derleth adta neki az új címet az antológiában. Lovecraft sok könyvtári munkát végzett az esszé elkészítéséhez, de időhiány miatt, nagyrészt saját könyvtárára kellett hagyatkoznia.

Tartalmas ajánlás az általános és klasszikus irodalom, valamint a tudományok, a csillagászat, kémia, fizika csodálatos világából.

Az első rész itt, a második rész pedig itt található.

Megj.: folyamatosan linkeljük az esszében szereplő műveket, ami sokkal nagyobb feladat, mint amit elsőre gondolna az ember, ezért érdemes időnként visszatérni a frissített anyagért


H. P. Lovecraft: Mit olvassak?

 

Visszafogott adagokban vedd magadhoz az irodalmat, és ne ess túlzásba a költészettel, ha az csak nehézkesen nyeri el a tetszésed. Néha egyszerűbb antológiákat, mint például a  Palgrave Golden Treasury-jét vagy az Oxford Book of English Verse-t lapozgatva rákapni a költészet ízére, mint állandóan egyetlen költő kötetét bújva. Ha magad is írni szeretnél, szerezd be a legjobb kézikönyveket. Kellogg’s és W. F. Webster’s alkotásról írt művei nagyszerűek (de mindenképp nézz alaposan körül a könyvtárban és könyvesboltokban is) a szárnypróbálgató költőnek pedig Brander Matthews A Study of Versification és Gummeres Handbook of Poetics című felülmúlhatatlan műveit ajánlom. Mindig hívj erősítésül egy jó szótárat (Webster’s, Standard, Oxford, Century), Roget ThesaurusátWalkers rímszótárát  Bartlett gyakori idézeteit, Brewer Dictionary of Phrase and Fable-jétCrabb English Synonyms-ját, egy jó enciklopédiát (Britannica, Chambers’, Nelson’s, International), egy modern atlaszt, Harper antik és klasszikus irodalmi szótárát, és egyéb referenciaműveket. Ha nem tudod őket otthonra beszerezni, nyugodtan forgasd őket a könyvtárban, amikor csak  szükséges.

Ha az irodalom egészét vizsgálod, rengeteg remek, irodalomtörténettel foglalkozó könyv áll rendelkezésedre. Ezek drámai és informatív módon kapcsolnak össze írókat és korszakokat, vagy megvizsgálják bizonyos korok pszichológiáját. Szerezd be a könyvtárból a listán szereplő műveket vagy ezekhez hasonlókat, további művekért pedig böngészd végig a polcokat és a katalógust:

 Végül, de nem utolsó sorban a kritikagyűjtemények segítenek ízlésünk és értékítéletünk formálásában.

A következő műveket olvasd el mindenképpen:

  • H. L. Mencken: Prejudices,
  • Arthur Symons: The Symbolist  Movement  in Literature,
  • Matthew Arnold: Culture  and Anarchy,
  • Bennett:  Literary  Taste—How  to Form  It,
  • Bushnell: Historic Background  of English Literature,
  • Cross: Development  of the English Novel,
  • Shiley: Quest for Literature,
  • Untermeyer: Forms  of Poetry, 
  • Wilkinson: Contemporary Poetry,
  • Parringto: Romantic Revolution in America,
  • Foerster Chief American  Prose Writers,
  • W. C. Brownell különböző köteteit,
  • Lowell: My Study Windows című műveit

És ezekhez hasonló műveket, amiket fellelhetsz a könyvtárban. Hadd említsek meg egy kitűnő enciklopédia ebben a témában: Moultontól a Library of Literary Criticism-t.

A drámarajongók rengeteg kifejezetten nekik szánt művel találkozhatnak. Szinte az összes nagyobb modern színdarab könnyen beszerezhető könyv formában, rengeteg remek drámatörténeti könyvvel együtt. Olvasd el Quinntől a  The American Drama (1934–7) c. művet, Nicolltól a The British Drama-t (1933), Dickinsontól a Contemporary Drama in England-t (1933), illetve Smith köteteit:  a Philosophic Drama-t, a Romantic Drama-t, és a Social Comedy-t (1928). Kortárs drámagyűjteményből ott van: Mantle-től a  Best Plays of 1919 to Date, Watson és Pressey könyve, a Contemporary Drama Series, Scribner sorozata az amerikai, angol és ír, illetve európai színdarabokról, (1931–2), Illetve George Pierce Baker Modern American Plays (1920).

Egy másik téma, amelynek érdemes figyelmet szentelnünk az a nyelv maga, az angol szavaknak és kifejezéseknek a tanulmányozása. Olvasd el Trench régi klasszikusát a  On the Study  of Words-öt, majd folytasd olyan modernebb művekkel mint Lounsburytől a History of the English Language, P. Smith-től az English Language, Menckentől a American Language, és Barfieldtől a  History in English Words. Hozzátenném még, hogy érdemes elolvasni annyi retorikai és nyelvhasználati művet, amennyit csak az időd enged, mert sok hasznos tanács és útmutató van bennük elhintve, melyek közül sok újdonság lehet az olvasónak.

Ennél is fontosabb olvasmány mindaz, ami a tiszta irodalom területén kívül fekszik. Történelem, tudomány és művészet mind érdemesek a figyelmünkre. A történelem esetén sajnos muszáj, hogy felületesek és egysíkúak legyünk. Elég az, ha minden ország és kor történelmének pusztán nagy vonalait ismerjük, és aztán specializálódhatunk azokra az országokra, amik közvetlenebbül hatással vannak ránk, például Görögország, Róma, Franciaország és Amerika. Ahogy közeledünk a jelenkorhoz, egyre jobban bele kell mennünk a részletekbe.

Általános világtörténelemért forgasd Wells ragyogó és intellektuális Outline-jának legutóbbi kiadását. Görögországot és Rómát West és Myers Ancient  History című művéből ismerhetjük meg. Ezt a felületes ismeretet érdemes kiegészíteni olyan könyvekkel, mint Mahaffy Survey  of Greek  Civilisation-ja, Wilkins Roman Antiquities-e, Pellison Roman Life in Pliny’s Time-ja, és Osborn Heritage of Greece and Legacy of Rome. Teljesebb anyagért olvasd el: William Smithtől a  History of Greece-t, Liddelltől a  History of Rome-t, és Smithtől a Student’s Gibbont. Egyszerűbb és alapszintűbb áttekintésért tégy próbált Barnes A Brief History  of Ancient  Peoples című könyvével. A jelenkor felé haladva Myers’ Mediaeval  and Modern History kitűnő olvasmány, habár Barnestól a Brief History of Mediaeval and Modern  Peoples rövidebb és egyszerűbb olvasmány. Ezeket egészítsd ki valami olyan jellegű könyvvel, mint Oborntól a The Middle Ages. A Barnes féle Brief History of France, Harpers Student’s History of France című műve, és az újabb Bainville féle History of France mind nagyon hasznosak, ezek közül az első a legegyszerűbb olvasmány. Világszerte kirobbanó forradalmak és felfordulások korát éljük, érdemes tehát az érintett régiók történelmét megismerni, legyen szó Spanyolországról, Oroszországról vagy akár Németországról. Történelmi visszaemlékezések az első világháborúra vagy az orosz forradalomra szintén nagyon értékesek. Ha Anglia történelmében kívánunk elmélyedni, remek bevezető tankönyv Mongomerytől az English History, illetve Larned History of England-je is kiválló olvasmány. Anyaországunk azonban részletesebb tanulmányozást kíván, így előbb-utóbb elő kell vennünk J. R. Green nagyszabású History of the English People-ét. A törtérnelmiregények, melyekből végtelen mennyiség áll rendelkezésünkre, illetve angliai utazásokról és folklórról szóló művek segítenek a szemünk elé idézni ősi földünket. Ezekből szinte bármelyik könyvtárban széles választékot találhatunk. Az amerikai történelem megismerését érdemes egy Montgomery-éhez vagy Muzzey-éhez hasonló tankönyvvel kezdeni. Később folytasd olyan tudományosabb és előítéletektőlmentes könyvekkel, mint James Truslow Adams Epic of America-ja.  Ezután áttérhetsz az olyan részletesebb könyvekre, melyek különböző korszakokkal foglalkoznak, mint például a Chronicles of America sorozat, majd befejezésül csapj fel az Államok folklórjával, hagyományaival, régiségeivel és társadalmi folyamataival foglalkozó műveket. Olvass bele: George Cary Egglestontól az Our First Century-be, illetve a Life in the Eighteenth Century-be, Watsontól a Men and Times of the Revolution-be, Scuddertől a Men and Manners in America a Hundred Years Ago-ba, Skinnertől a Myths and Legends of Our Own Land-be, Drake-től a Nooks and Corners  of the New England Coast-ba, Eberleintől az Architecture of Colonial America-ba, Singletontól a Furniture of Our Forefathers-ba, Dyertől az Early American Craftsmen-be, illetve hasonló művekbe. Ennél még alaposabban mélyedj bele a saját államodnak és régiódnak történelmébe, folklórjába és régiségeibe. Ne feledkezz meg Turner híres Frontier in American History-jéről (1921) sem. Végül ne feledkezzünk meg a környező országokról sem, és járjunk utána Kanadának és Latin-Amerikának, még ha csak felületesen is. A történelmi háborúkról és krízisekről szóló szakkönyvek igencsak fontosak, kövesd hát figyelemmel az ajánlókat, hogy felfedezhesd az újdonságokat. Manapság sokkal kevesebb előítélettel és pontatlansággal olvashatunk olyan témákról, mint a függetlenségi háború vagy a polgárháború, mint pár generációval ezelőtt. Olvasd el  Andrewstől a Colonial  Background of the American Revolutiont (1924), Van Tyne-től a  Causes  of the War  for  Independence-t  (1922), és Beardtől a Rise of American Civilisation (1927), Economic Interpretation of the Constitution (1913), illetve az Economic  Origins of Jeffersonian  Democracy. Mielőtt lezártnak tekintenénk ennek a területnek a tanulmányozását, ne feledkezzünk meg a pazar történelmi regényeinkről sem, mint például Elizabeth Maddox Robertstől a The Great Meadow.

Az életrajz a történelemnek egy különleges formája, mely sokak számára rendkívül szórakoztató. Olvasd el Plutarkhosztól a Párhuzamos életrajtokat, illetve 12-20 jó minőségű, eredeti életrajzot olyan nagyszabású történelmi személyekről, mint Szókratész, Nagy Sándor, Arisztotelész, Julius Caesar, Michaelangelo, Leonardo da Vinci, Voltaire, vagy Napóleon. Semmiképp ne hagyd ki James Boswelltől a Doktor Johnson életét, Járj utána Lytoon Strachey  André Maurois, Emil Ludwig, és Stefan Zweig munkásságának. Egy elsőrangú enciklopédiában nézz utána más kiemelkedő életutaknak is, és ne feledkezz meg az olyan remek, tényszerű vagy spirituális, önéletrajzokról sem, mint a The Education of Henry Adams.

Olvass el egy-két régészeti témájú könyvet, mint Magoffin Magic Spades-je, Woolley’s Dig- ging Up the Past-ja (1933), vagy Casson’s Progress of Archaeology-ja (1934). Ne feledkezz meg a mitológiáról és a folklórról sem. Bulfinch Age of Fable és a hasonló nem klasszikus mitológiával foglalkozó művei bizonyára lenyűgöznek majd. Ezeket megtalálhatod összegyűjtve a “Modern Library” című kötetben. Olvasd el John Fiske-től a Myths and Myth-MakersBaring-Gouldtól a Curious  Myths of the Middle AgesA  Grimm testvérek mesegyűjteményét, Sir Walter Scotttól a Demonology  and Witchcraft, És Montague Summers atya különös könyveit, melyekben sötét babonaságokról ír. Ha a sötét hiedelmek izgalmas és borzongató hátterét szeretnéd jobban megismerni, melegen ajánlom Professzor Margaret A. Murray könyvét a Nyugat-európai boszorkánykultuszokról. a Witch-Cult in Western Europe. Frazer Az aranyág c. könyvének egy kivonata remek gyűjteményül szolgál a régi hiedelmek iránt érdeklődőknek, bár főleg a tudományos antropológia szempontjából vizsgálva azt. Most fordítsuk figyelmünket a rendkívül fontos tudományok felé, ahol, a fejlődés rohamos léptéke miatt, mindig igyekezzünk a legújabb felfedezéseket és tudósokat megtalálni.

Ha jó általános alapra szeretnél szert tenni, mindenképpen ajánlom J. Arthur Thomson négy kötetes Outline of Science sorozatát, amely pár évvel ezelőtt jelent meg. Érdemes elolvasni még akkor is, ha vannak benne gyenge, mára már elavult gondolatok.  Ezen a ponton érdemes egy másik tudományba is beleásnunk magunkat, ez pedig a matematika, a formának és mennyiségnek alapelvei. Laikusként ezt a lépést azonban ki is hagyhatjuk, elég ha az algebra és geometria alapjait megismerjük, az utóbbi nagyon hasznos az érveléshez. Higg algebra könyve, az Algebra Self-Taught és Wentworth geometria könyve, a Text-book of Geometry remek páros. Figyelmünket a többi tudományág felé fordítva azt tanácsolnám, hogy először a legtágabb és legáltalánosabb területekkel kezdjük. A csillagászat természetesen nagyon kiterjedt, és a legmodernebb felfedezések szédítő és szinte felfoghatatlan távolságokat nyitottak meg előttünk. Jól tesszük, ha a legeslegújabb könyveket szerezzük be, ami a dimenziókat és a tágabb univerzumot illeti, bár a régebbi értekezések is jól jöhetnek, ha például a naprendszerünk általános tulajdonságaival szeretnénk megismerkedni, vagy a témának csak azon szegletével, amely az egünk legszembetűnőbb aspektusaival foglalkozik. Ilyen alapvető tényekért olvasd el: Bartky-tól a High Lights of Astronomy-t (1936), Stokley-tól a Stars and Telescopes-t  (1936), Moultontól a Consider the Heavenst (1935), Bakertől az Astronomy-t (1933), és Duncantől az Astronomy-t (1935). Eddington Nature of the Physical  Worldjében (1928), Jeans az Universe Around Us-jában (1933) illetve Through Space and Time-jában (1934) a tágabb világegyetem néhány lélegzetelállító aspektusára bukkanhatunk. A lelkes amatőrök, akiket érdekel a csillagászat helyi és hagyományos aspektusa is, a csillagképek vagy a kisléptékű égbolt böngészés, stb., lapozzák fel Serviss könyveit: az Astronomy with the Naked  Eye-t, az Astronomy with an Opera Glass-t, és a Pleasures of the Telescope-ot. Newcomb Astronomy for Everybody-ja kiválló általános bevezető. Napjaink legjobb csillagászati atlasza az Upton-féle, de egy kisméretű, forgatható éggömbsegítségével gyorsabban elsajátíthatjuk a csillagképeket. Ilyesmit már akár egy negyed dollárért is beszerezhetünk a New York-I Hayden Planetáriumból.

(folyt. köv.)

Ez is érdekelni fog!

Pickman Öröksége grafikai pályázat új határidő... A Pickman Öröksége grafikai pályázat határidejét meghosszabbítottuk, mivel több kérés is érkezett ez ügyben, az új határidő: 2018. január 31. Egyútta...
Szavazás – Milyen játéksorozat induljon a Th... Játszani mindenki szeret még az is aki azt mondja nem, csak nem meri bevallani magának. A The Black Aether pedig bevallja, hogy szeret játszani. Szere...
Ambient ajánló misztérium jeligéjére Musica Cthulhiana A Musica Cthulhiana két titokzatos német zeneszerző projektje, akik Lovecraft történetei ál...
mm

Sütő Fanni

"Az irodalom és az írás segít szembenézni a félelmeinkkel és a bennünk lapuló szörnyűségekkel."

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Close