Ashley Dioses – interjú

Feltöltve: 2018/04/28
Kategóriák: Friss | Interjú
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Ashley Diosesszel készített angol nyelvű interjú fordítása már megjelent a TBA-n, akkor azt ígértük, hogy hamarosan elkészülünk a saját interjúnkkal is. Az interjú elkészült és bár Dioses elég rövid válaszokat adott, remélhetőleg sikerül felhívnunk a figyelmét minél több olvasónak a hagyományos versformákra, a weird költészetre.

Először jöjjenek a költészethez kapcsolódó kérdések: Sokan úgy gondolják, hogy az emberek már nem olvasnak verseket, mintha ez már lecsengett vagy idejemúlt dolog lenne. Te mit gondolsz erről? Miben változott a költészet szerepe mondjuk a tizenkilencedik századhoz képest?

Nagyon sokan gondolják, hogy a költészet ma már nem releváns, de nem is járhatnának messzebb az igazságtól. A költészet az érzelmeink kiterjesztése, egy lehetőség arra, hogy kifejezzük őket. Nem hinném, hogy van olyan kor, amikor a költészet ne lenne releváns. Manapság úgy tűnik, hogy a próza kedvéért jobban félresöpörték a költészetet, mint mondjuk a 19. században.

Kedveled a hagyományos formákat. Van esetleg kedvenc versformád? Szerinted mik az előnyei és hátrányai a kötött versformáknak a szabadvershez képest?

Szeretem a rímelő, jambikus pentametert, de nagyon kedvelem a francia alexandrinusokat is. A hagyományos és rímes versek nagy előnye, hogy könnyebben megjegyezhetőek, és kiemelkednek a líraiságuk és a rímeik miatt. Hátrány lehet amikor ilyen verseket írsz, oda kell figyelni, hogy minden beleilljen a választott formába.

Én is a hagyományos versformákat kedvelem jobban, ezért nagyon megdöbbentett, amikor egy költészeti szemináriumon közölte a tanár, hogy manapság már nem lehet angolul rímes verseket írni, mert már minden rímpárt unásig elhasználtak, és a szabadvers felé kell elmozdulni? Te is kaptál hasonló véleményeket vagy próbáltak már lebeszélni arról, hogy hagyományos formában írj?

Akadt pár ember, aki megpróbált lebeszélni a hagyományos verselésről. Néhányan azt mondták, hogy a rímek elvonják a figyelmet a történetről, vagy, hogy a legtöbb hagyományos verselő nagyon erőlteti az időmértéket, és hasonlók.

H. P. Lovecraft a Szabadvers-járvány (The Vers Libre Epidemic) című értekezésében erősen bírálta a szabadvers-formát. Véleményed szerint a szabadvers pozitív vagy negatív hatással újította meg a költészetet? Ideje volt egy új versformának?

Azt hiszem, a szabadvers nagyon sok ember számára megkönnyítette a versírást, és segített nekik abban, hogy kifejezzék magukat olyan módokon, mint azelőtt még soha. De meglepődnél, ha tudnád, hány költő mondja azt, hogy ők csak írnak, de nem olvasnak verseket. Több költő van, mint versolvasó, és ez elég elszomorító. A szabadvers megjelenése olyan szempontból pozitív volt, hogy a hatására több ember kezdett verset írni.

A verseidben nagyon erős képeket és hangulatfestéseket használsz, amitől az olvasó szinte látja maga előtt a történéseket. Van esetleg kedvenc művészed (klasszikus vagy kortárs), akinek művei inspirálnak?

A kedvenc művészem Luis Royo, és a képei nagyon sokszor megihlettek. Sok erős, női harcos karaktere van, és ezek mindig is inspiráltak engem.

Sokszor felbukkannak a versedben okkult illetve mitologikus toposzok. Hogyan találtál rá ezekre a témákra? Van kedvenc mítoszod, ami nagy hatást gyakorolt rád?

Gyerekkoromban nagyon sok fantasyt, illetve mitologikus és okkult könyveket olvastam. Szinte megszállottja voltam apukám The Enchanted World (Bűbájos világ) sorozatának, és annyiszor olvastam újra őket, ahányszor csak tudtam. A vízi tündérekről szóló könyv volt a kedvencem, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyi szirén és vízi teremtény szerepel a verseimben.

Mind az első köteted (Diary of the Sorceress /A varázslónő naplója/) mint a következő gyűjteményed (Diary of a Vampiress /A vámpírnő naplója/) címe erős és (némiképp fenyegető) női figurákat állít a középpontba, és a versek közt is akad jó pár, ami ezt a sötét, női érzékiséget hangsúlyozza (például az On Amaranthine Lips /Bársonyvörös ajkakon/ ). Mennyire játszik központi szerepet a nőiség a művészetedben?

A női(es)ség nagyon fontos szerepet  játszik az írásaimban. Mindkét naplónak erős női főszereplője van, akikhez valamilyen módon majdnem minden vers kapcsolódik. Mindkét karakter hoz magával egy bizonyos témakört, amit a napló körüljár. A varázslónő a sötét mágia, a horror és a fantasztikum elemeit idézi fel, de minden bejegyzés helyet hagy a karakter elmélyítésének is.

A vámpírnő gótikus elemeket idéz fel: félelmet, vért és érzékiséget, és minden egyes bejegyzéssel jobban megismerheted őt.

Ha együtt vacsorázhatnál három (élő vagy holt) íróval / költővel, kik lennének azok és miért?

Edgar Allan Poe, J. R. R. Tolkein, és Stephen King.  Edgart azért, mert meghallgatnám, mit tanítana nekem a költészetről. J. R. R.-t, mert elhallgatnám, ahogy az északi mitológiáról beszél.  Stephent pedig megkérdezném, miért nem adott még ki verseskötetet.

P. Lovecraft több mint 300 költeményt írt, mennyire ismered HPL költészetét, volt-e befolyása, hatása a művészetedre?

Nagy rajongója vagyok a Gombák a Yuggothról verseinek. Azt hiszem, Lovecraft prózája nagyobb hatást gyakorolt rám, mint a költészete. A Zarándokút Kadathba, például ihletforrás volt az Atop the Crystal Moon (A kristályhold tetején) és később az On a Dreamland’s Moon (Egy álomföld holdján) című verseimhez.

 Van-e kedvenc költeményed tőle, illetve ha egyetlen verset választhatnál HPL-től, ami jól bemutatná az ő poéta világát, melyik lenne az? (és miért?)

Van jó pár remek Lovecraft vers, amit nagyon kedvelek, de azt mondanám, hogy a Gombák a Yuggothról szonett ciklus 35. verse, az Esthajnal csillag az egyik kedvencem. A Yuggoth versek nagyon sok témát és motívumot felölelnek, de ha mindenképpen választanom kéne egyet, akkor az 1. számú A könyv éppen olyan jó választás, mint a sorozat bármely másik verse. Beszél benne messzi tengerről származó különös dolgokról, ősi tudás porladó könyveiről, szörnyűséges titkokról és őrületről.

És végül milyen tanácsot adnál szárnypróbálgató költőknek?

Olvass annyi verset, amennyit csak lehet, és tanulmányozd is őket. Keress olyan verseket, amiket élvezettel olvasol, és próbáld kitalálni, hogy miért tetszenek, aztán írj saját verseket, és gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj.

Ne hagyd ki ezeket se!

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...