Ashley Diosesszel már készítettünk interjút és a versfordításai közül négy darab már megjelent a TBA-n. Ashley nagyon nyílt és kedves személyiség, a fordításaimat nagy örömmel fogadta, sőt engedélyt kért, hogy a következő kötetének fordítási szekciójába leközölje őket, továbbá felhatalmazott, hogy bármelyik versét nyugodtan lefordíthatom. Megrendeltem hát a Diary of a Sorceresst, és kiválogattam pár verset. A kötetben a versek a világostól egyre sötétebb felé haladnak, és négy nagyobb fejezetben találhatók meg: a „Top the Crystal Moon” (A kristályholdon) fantasztikus ihletésű verseket tartalmaz, a „Kiss the Stars” (Csókold meg a csillagokat) természeti ihletésű fantasztikus verseket foglal magába, míg a „Star Lighting” (Csillagfényben) romantikus versektől halad az egyre erotikusabbak felé. Az utolsó szakasz, az „On a Dreamland’s Moon” (Álomföld egy holdján) horror ihletésű verseket tartalmaz. A versek tematikájukban elég hasonlóak, ha egyszerre olvassa az ember, kissé összefolynak, ezért a kötettel inkább lassanként szemezgetve érdemes haladni.
Ebben a válogatásban igyekeztem különféle hangulatú verseket elétek tárni, érintve horror és fantasztikus témákat is. A „Nyarlathotep” elég egyértelmű választás volt Lovecrafti kötődése miatt.
Nyarlathotep
Én vagyok a kúszó káosz és az utolsó.
A múlt huszonhét éjszakába bukó
századából szólít egy túlvilági hívás.
Amerre járok, káosz követ és sírás,
halott tájra csorog a sápadt hold fénye,
romlás jár nyomomban, míg mindennek vége.
Az „Ó jöjj” című verset Ashley külön kérésére fordítottam le, mert magyar vonatkozása is van: Báthory Erzsébetről szól. A kötet utolsó, horrorral foglalkozó szakaszában több vers is foglalkozik a grófnővel, például a „Catle Csejthe,” a „Painted in Blood” vagy a „Bathory in Red.”
Ó jöjj
Ó jöjj fürdőmbe, kedvesem,
csupa báj és ifjúkor!
Vörös víz villan selymesen
ajkamon, mint a bor.
Ó jöjj, hív kádam hűs öle
skarlátszín habokba!
Elsöpör a mérges bűvölet,
drága kis rabszolga.
Ó jöjj, hadd fésülöm hajad,
oly aranylón omlik!
Selymes bőrű, halvány nyakad,
szebb lesz, majd ha oszlik.
Ó jöjj, tested had feszítsem
bőrszíjra és láncra,
szomjas kelyhem hadd merítsem
véreddel telt kádba.
Ó jöjj, grófnőd kívánja
ifjúságod ízét!
Nem veszett egy csepp sem kárba,
tisztára nyalta kését.
A következő három vers fantasztikus lényekkel foglalkozik, a „Vérszirén barlangja” című versben a fantasztikumba horror is vegyül.
Tűzlidérc
A lángok parázsló kígyó tánca,
bőrén vörös főnixlángként csillant
Látja, elvarázsolt, csalfa mosolyt villant
és szertefoszlik, mint a pára.
Erdei lak
Hűs lakomban, mély erdőben
Illatokkal teli könyvem
Benne ősrégi növények,
varázsigék, költemények.
Lapjai közt levél szárad
és hervadt virág. A sápadt
papír rabul ejt majd rengeteg
tudóst, molyt, s éhes egeret.
A vérszirén barlangja
Körben vörös kagylók, enyészet,
s halálba csalt tengerészek.
A barlang fala: gyöngyház és csontok
sötét mélyén halandó bolondok
és friss sellő hullák, még véresek
vörösben ázó szárnyak, ékszerek,
gyöngyöző osztrigák, héj darabok,
a dagály véres tócsát hagyott
a padlón, míg a szirén várja,
hogy új húst hozzon a tenger árja.