A magazinkiadás útvesztője, avagy a hangos byte-nak nincsen szaga

A saját magazin kiadásához vezető utat bemutató sorozat első részében felvázoltam, hogy milyen alapokra érdemes építened a magazinodat – piaci vagy közösségi -, és ahogy ott is jeleztem, a teljes sorozatban a közösségi verziót fogom bemutatni. Minden cikk elején el fogom mondani, hogy egy magazin elindításának ezer és ezer féle módja van, és én azt az utat fogom bemutatni, ami a Black Aether születéséhez vezetett. Sok olyan lépés lesz, amire egyből azt fogod mondani, hogy felesleges, vagy nem így kellett volna csinálni, lehetett volna sokkal egyszerűbben is, és bizonyos elvi szempontok sem lesznek számodra szimpatikusak; ez így van rendjén. Nem a tutit, nem az ultimate megoldást fogom részletezni, csupán egy lehetséges verziót fogok felvázolni, ami a Black Aether magazin számára bevált.

Azonban mielőtt továbblépnénk és felvázolnám a további eldöntendő kérdéseket, még visszanyúlok az első anyaghoz, mert érkezett olyan visszajelzés, hogy kissé zavaros módon vázoltam fel a variánsokat és nem tiszta a kép, mert valójában a saját fejemben sem állt még össze. Tehát a két verzió a következő:

1. Te egyből egy piaci alapokra épített magazint szeretnél kiadni. Ebben a felállásban rendelkezésre áll egy olyan pénzösszeg, ami előre biztosítja a magazin kiadásával és terjesztésével kapcsolatban felmerülő kiadásokat, a szerzőknek az anyagokért pénzt fizetsz, a csapatod tagjait szakmai hozzáértésük és előzetes portfólióik alapján válogatod össze, munkájukat anyagilag honorálod. Ezeket a költséget a magazin fogyasztói árába beépíted, ahogy a terjesztői hálózat 50-60%-os jutalékát is, továbbá a saját hasznodat is. Magyarul, nem azért indítod el a magazint, mert szereted az irodalmat, hanem inkább azért, mert egy kis pénzt is szeretnél keresni. Vagy:

2. Te a magazinod elindításával első sorban közösségi munkát végzel, és azért vágsz bele a történetbe, mert úgy érzed, a közösségedben van annyi összetartás és erő, hogy gyakorlatilag társadalmi munkában összehozzátok a magazint. A közreműködők nem kapnak pénzt, ahogy te sem, nem veszed igénybe az országos terjesztői hálózatot – mert kicsapja a biztosítékot a 60% -, és a magazinod felvállalja az amatőrizmust, együttműködik a közösséggel, célul tűzi ki maga elé az adott magyarországi zsánerirodalmi közösség felkarolását, összekovácsolását.

Ha ez sem okés, akkor sajnos nem tudom, miként kellene elmondanom. a cikk végén lesz egy ábra is. Ha eldöntötted, hogy a fenti kettő közül melyik utat választod – és a közösségért fogsz dolgozni -, el kell döntened azt is, milyen formátumban fog megjelenni a magazinod. Tény és való, hogy az e-book, hangoskönyv és print kiadványok közt van átjárás, tehát előfordulhat, hogy az e-booknak induló magazinodból végül nyomtatott kiadás lesz, vagy fordítva, azonban ha előre tervezel, akkor ismét kellemetlenségektől kímélheted meg magad. A tartalom szempontjából gyakorlatilag nem kell különbséget tenni, azonban a technikai kihívásoknál adódhatnak problémák, ugyanis koránt sem biztos, hogy aki profi módon betördelte az anyagot egy nyomtatott kiadáshoz, az képes lesz abból ugyan olyan profi kivitelezésű e-bookot is készíteni. Továbbá az sem mindegy, milyen csatornákon keresztül szeretnéd eljuttatni a magazint az olvasókhoz, hiszen egyértelműen, az e-book esetében sokkal könnyebb dolgod lesz, ráadásul a nyomtatott magazinnál létezik egy olyan akadály, amit ha nem tudsz majd átugrani, nem lesz esélyed elérni a célodat.

E-book

Nem fogok kitérni arra, hogy a magyarországi olvasói szokások alapján e-bookot vagy nyomtatott magazint kell-e választanod, ebben a kérdésben a döntést neked kell meghoznod, de látni fogod, hogy nem is ez lesz majd a mérvadó a végső megjelenésnél. Véleményem szerint, ha holnap megjelenne egy közösségi célokat támogató magazin e-book formátumban, ugyanúgy elolvasnák a nyomtatott magazinok elkötelezett hívei, és természetesen fordítva is. Pintér Bence tavaly amúgy körbejárta ezt a témát a Nagy Fantasztikus Felmérés 2017-ben, aminek összefoglalójában ki is tért erre a kérdésre:

„A print vagy elektronikus kérdésben számomra meglepő eredmény született: csupán a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy csak és kizárólag nyomtatott könyvet olvas. A legnagyobb tábort (31%) a többségében nyomtatott könyvet olvasók alkotják – ami azért nem feltételezi még talán egy e-olvasó használatát -; 24 százalék azonban egyenlő mértékben olvas elektronikusan és printben; 17 százalék többségében elektronikuson olvas, 3 százalék pedig kizárólag elektronikusan olvas.”

A te döntésed szempontjából a technikai megvalósítás, és bizonyos jogi kérdések lesznek a mérvadók. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy ingyenes e-book esetében sokkal könnyebb dolgod van, mert megszabadulsz a terjesztés gyötrelmeitől, napokat spórolhatsz meg a nyomdai kihagyásával, ami egy rendszeresen megjelenő kiadványnál sokat tud számítani. Minél több részfeladatot tudsz kihagyni, annál egyszerűbb dolgod lesz.

Ma már számos olyan, ingyenesen is elérhető program létezik, aminek segítségével, akár kezdőként is összeállíthatsz egy e-könyvet, ilyen például a Calibre, amit nagyon sokan használnak, nem véletlenül. Gyors, egyszerű, ingyenes, ha számodra fontos, a magyar nyelv integrálva van a programba, és számos tutorialt találhatsz hozzá a neten. Ha van egy kis affinitásod hozzá, hamar megtanulhatod a kezelését, de ha esetleg számodra ez mégsem járható út, sokkal könnyebben találsz olyan tagot a közösségedben, aki érteni fog az e-book készítéséhez, mint képzett tördelőt. Természetesen azt nem szabad elfelejtened, hogy egy e-book elkészítése sem egy nap utánajárást, majd 10 perc szerkesztést igényel. Egy e-könyv elkészítésébe is ugyanúgy be kell fektetni a megfelelő mértékű energiát, mert ha fércmunkát végzel, akkor a végeredmény katasztrofális lesz. Az elektronikus kiadványokat nem csak az erre kifejlesztett e-book olvasókon használják, sőt, biztos vagyok benne, hogy a többség tableten, telefonon vagy asztali gépen olvassa őket, te pedig azt szeretnéd, hogy minden felületen ugyanolyan pöpecül használható legyen.

Az e-book legnagyobb előnye, ahogy már említettem, hogy teljesen kihagyhatod a nyomdát és nem kell napokat rááldoznod az életedből a postázásra. Egy későbbi anyagban ki fogok térni arra, hogy miért nem járható út a különböző futárszolgálatok igénybevétele, és miért szükséges a Postát használnod. Ugyancsak több lehetőséged van arra, hogy az olvasók hozzájussanak az elektronikus kiadványodhoz, használhatsz kifejezetten erre a célra indított felületeket, mint például az ISSUU vagy a Scribd, azonban ha megfogadsz egy tanácsot, akkor mindenképpen elérhetővé teszed olvasóid számára az e-book fájlokat is. Erre a célra tökéletesen meg fog felelni az a tulajdonodban lévő honlap, amit a magazinodhoz fogsz majd rendelni. Nyilvánvalóan ezek kombinálása a legoptimálisabb, használj ki minden felületet.

Tehát láthatod, hogy a technikai megvalósítás szempontjából sokkal könnyebb dolgod van, nagyon könnyen előfordulhat, hogy saját magad is képes vagy elkészíteni az e-book. Az, hogy a nyomtatott magazinnak sokkal nagyobb renoméja van egy másik kérdés – és ha elkötelezett vagy a legvégső állomásod úgyis az lesz -, azonban lesz majd egy dolog, ami valószínűleg az e-book felé fog terelni.

Hangoskönyv

Sajnos nem vagyok tisztában a hangoskönyvek magyarországi helyzetével, ami egy nagyon nagy hiányosság, és ebből fakadóan elmaradás részemről. Itt is méltatlanul keveset fogok írni róla, de az tény, ha a teljes közösséget szeretnéd elérni, akkor mindekét esetben – e-book vagy print – gondoskodnod kell a hangoskönyvről is. Nos, ez esetemben még a mai napig elmaradt, de már tettünk lépéseket ennek érdekében is.

Igazából önállóan hangoskönyvet kiadni mondhatjuk, hogy teljesen felesleges, hiszen a kézirat létezik, és ha már létezik, akkor érdemes felhasználni is. Mi, akik abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megadatott nekünk az olvasás élménye, nem feledkezhetünk meg azokról, akik bármilyen okból kifolyólag ebben korlátozva vannak, azonban mégis megtesszük rendszeresen. Pedig, ha elvek mentén végezzük munkánkat, akkor bizony kötelességünk gondolni mindenkire.

Bár senki nem kérte, itt most megígérem, hogy felpörgetem a Black Aether magazinok hangoskönyv-verziójának megjelenését.

Nyomtatott kiadvány és a fekete leves

Mondom a legkellemetlenebb dolgot, ami nevezhető akár a legfontosabbnak is, ugyanis ha ezt nem tudod meglépni, gyakorlatilag nincs esélyed arra, hogy nyomtatott magazint jelentess meg; feltéve, ha jogkövető állampolgárnak tartod magad.

Sajnos ma Magyarországon nincs arra lehetőség, hogy a nyomtatott magazinodért, amiben további szerzők művei is szerepelnek pénzt kérj – akár csak a költségek fedezésére -, anélkül, hogy ne állna a kiadvány mögött egy olyan vállalkozás, egyesület vagy alapítvány, ami rendelkezik a megfelelő TEÁOR számmal, és a terjesztésből származó bevételt az adóbevallásában vagy beszámolójában feltünteti, még ha az nullás is.

Azoknak az időknek vége, amikor te létrehoztad a saját underground magazinodat, pénzért árultad az interneten vagy különböző tematikus rendezvényeken, a bevételedet meg elsörözted, vagy visszaforgattad a kiadványodba. Legálisan ezt ma nem teheted meg, bár igazából régebben se tehetted volna meg. Mindenképpen kell egy olyan háttér, ami ezt számodra biztosítja. Egyesület, alapítvány esetében ez a dolog könnyebb, hiszen ott kell éves beszámolókat készíteni, és minden egyes forinttal el kell számolnod, azonban ha nincs ilyen lehetőség, akkor marad a vállalkozás. Attól nagyon óva intenélek, hogy csak és kizárólag azért igényelj magadnak vállalkozói adószámot, alapíts Bt.-t vagy Kft.-t, hogy ezt a szükséges jogi hátteret megteremtsd a magazinodnak. Viszont ha már rendelkezel saját vállalkozással és adott a lehetőséged, hogy kibővítsd a tevékenységi körödet, akkor ezt az akadályt már sikeresen le is küzdötted, de ha nem,

ezt a problémát megoldani nem egyszerű feladat, sőt, kifejezetten nagyon nehéz, azonban nem lehetetlen.

A Black Aether és az Azilum esetében létre tudott jönni ez a fúzió, én pedig abban nem hiszek, hogy ez veled ne történhetne meg. Egy dolgot soha ne felejts el, nem csak te vagy egyedül ebben az országban, aki hajlandó tenni a közösségéért, és ha felvállalod a célkitűzéseidet, meg van rá az esélyed, hogy találj egy olyan személyt, aki együtt fog működni veled. Ismétlem, ez nagyon nehéz lesz, de ismétlem azt is, hogy ez nem lehetetlen. Igen, mondhatod nyugodtan, hogy mázli és szerencse kell ehhez, nem mondom, hogy némileg nincs igazad, de nem ezen múlik a dolog. Ha egy olyan átgondolt koncepcióval indítod a nyomtatott kiadást, ami biztosítja a te magazinod nonprofit működését, ez a folyamat elindíthat egy olyan hosszú távú együttműködést, aminek egyik része az is lehet, hogy a partnered – vagy éppen te, ha saját a vállalkozás -, a továbbiak folyamán olyan kiadványokat tud megjelentetni, amiből akár némi bevételre is szert tehet, és így egyből más a leányzó fekvése.

Félig meddig elértünk egy olyan részhez, amiből azt a következtetést vonhatnád le, hogy egy új kiadó elindítására célzok, cserébe azért, hogy a te magazinod megjelenhessen, de ez nem így van. Azt azonban nem rejtem véka alá én sem, hogy ha eljutsz egy olyan pontra, amikor a saját magazinod már elért egy bizonyos fokú folytonosságot, kapcsolatba léptél több szerzővel, van egy jó kis csapat, aki kiveszi a részét a feladatokból, fel fog merülni benned  egy olyan ötlet, amiben megjelenéshez segítheted a fokozatosság elvét betartani képes önálló szerzőket. Ez nem jelenti azt, hogy te a legkisebb mértékben is eltávolodnál a közösségi célkitűzéseidtől és feladnád elveidet, mert az, hogy te a közösségedért dolgozol, nem azt jelenti, hogy egyéni érdekeket – szerzőket – kell kiszolgálnod, és egyedi ötleteket kell megvalósítanod ingyen és bérmentve, saját idődet és energiádat áldozva rá. Csupán arról van szó, hogy a saját magazinod elindítása mellé megteremtődhet egy olyan lehetőség, ami lehetővé teszi azt, hogy egy olyan szerző, aki első alkotásaként nem trilógiát ír, és nem ragaszkodik ahhoz, hogy a 2000 példányban nyomtatott könyve a terjesztői hálózat szemmagasságban lévő polcain legyen, nyomtatásban is megjelenjen. Ez a folyamat jelenleg kialakulóban van a Black Aether környékén, és ha a kozmikus hatalmak is úgy akarják, hamarosan elindulhat egy olyan kezdeményezés, amiben rendezett keretek és szabályok közt, olyan kiadványok is megjelenhetnek a hazai weird és rémirodalom területén, amik adott szerző önálló műveit fogják tartalmazni, kifejezetten korlátozott példányszámban. Nem ezekkel a kiadványokkal fogják megváltani a világot a szerzők az tény, azonban az olvasók teljesebb képet kaphatnak az íróról, és reményeink szerint megfontolt referenciaként is megállják a helyüket a kötetek, amik akár egy lépéssel közelebb vihetik a szerzőt a nagykiadós megjelenéshez. Természetesen ehhez egy olyan partner kell(ett), aki képes túllátni a felderengő, ám valójában nem létező pénzhalmokon, és hajlandó beállni egy olyan kezdeményezés mögé, ami nem az anyagi, hanem az erkölcsi “hasznot” fogja elhozni neki.

Nagyon erős a pénz vonzása, és nem vonom kétségbe, hogy mai világunkat egyértelműen ez irányítja, de ha nem tudsz ebből a kötelékből kiszabadulni, ne is gondolkozz közösségi projektben.

Kissé eltávolodtam az eredeti mondanivalómtól, aminek a lényege röviden és tömören annyi, hogy a nyomtatott magazinodat nem adhatod ki csak úgy fű alatt, mindenképpen meg kell oldanod a jogi hátteret, amihez erősen javaslom, hogy vedd igénybe hozzáértő segítségét – tehát keress fel egy könyvelőt -, és készülj fel arra, hogy az egész történetben ez lesz a legnehezebb megoldanod. Azonban ha sikerrel jársz, akár elindulhat egy olyan folyamat is, ami további segítséget fog nyújtani a közösséged tagjainak egyénileg is, és gyakorlatilag kimondhatjuk azt is, hogy mindenki jól fog járni vele.

Egyenesbe áll az iránytű

Még ha abban a szerencsés helyzetben is vagy, hogy rögtön a magazin ötleténél már adott számodra a lehetőség, hogy kiküszöböld a jogi nehézségeket, én abban az esetben is azt javaslom, hogy egy darabig csak elektronikus kiadványban gondolkodj. A Black Aethernél nem így volt, ma már nem így csinálnám, mert a kezdeti nehézségeket és hibákat elkerülhettem volna. A nyomtatott magazin kiadása sok extramunkával jár – bár véleményem szerint megéri -, és az első megjelenésnél jól kell tudnod kalkulálni a várható fogyást. Az előrendelés lehetősége ebben egyértelműen segítségedre lesz, azonban ha akár az első 3-5 megjelenésnél az e-book mellett döntesz, akkor idővel kialakul az olvasótáborod, látni fogod a letöltésekből mennyien olvassák a magazinodat és sokkal pontosabban kalkulálhatod ki az első nyomtatott megjelenés példányszámát.

 

 

A folyamat valójában itt nem áll meg, ugyanis ha a koncepció, a tartalom és a kivitelezés jó, összhangban van a célkitűzéseddel, akár gondolkozhatsz nagyobb volumenben is, ha a „fogyás” ezt indokolja, és berakhatod a magazint terjesztői hálózathoz is. Azonban ez már egy másik történet, amire csak a sorozat legvégén fogok kitérni, ugyanis ha a terjesztő pénzt kér – ami nyilvánvalóan jogos, az már más kérdés, hogy a 60% reális-e -, akkor egyértelmű, hogy a szerkesztőnek, tördelőnek, lektornak, grafikusnak és főleg a szerzőknek is jár az anyagi juttatás; sőt igazából szerintem ennek fordítva kell működnie. Végül a sor legvégén ott leszel majd te is.

Azonban egy dolgot soha ne felejts el. Ha nem tudsz, vagy éppen nem akarsz elektronikus formátumról nyomtatottra váltani, az nem fog elvenni semmit sem a magazinod értékéből. Hiszen az elsődleges cél nem a pompa és a csillogás, nem az a fontos, hogy a magazinod elbűvölően csillogó borítóval kínálja magát a polcokon, hanem a tartalom és az elv, ami mellett kiállsz és kitartasz.

A cikksorozat első és jelenlegi részének tartalmát mindenképpen érdemes, de inkább úgy mondom, át kell gondolnod, mert már te is láthatod, hogy nem mindegy milyen úton indulsz el, vagy éppen milyen szakaszt ugrasz át. Ne kapkodj, mert nem érdemes, amíg a fentieket nem döntöd el, ne lépj tovább. Ha esetleg azt hallod, hogy a te magazinodon kívül egy hasonló kezdeményezés is elindul, ne zsörtölődj, hanem örülj neki. Cseréljetek tapasztalatot, tartsatok össze, képezzetek egységet, mert a mai közösségeknek erre van szüksége leginkább.


A következő részt onnét indítjuk, hogy úgy döntöttél, megfogadod a tanácsaimat és egy e-book előkészítésének fogsz nekiállni, amihez már szükséged lesz a csapatodra. Honnét lesz csapatod és kikre lesz szükséged? Innét folytatjuk.

Borítókép: Jason Hawkes

Ez is érdekelni fog!

Készíts te is hangoskönyvet! – a Bodor Tibor... A Bodor Tibor Kulturális Egyesület csodálatos kezdeményezéséről adott hírt a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál Demencze I...
mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére