Cotter Blackstone – Nemkívánatos Gyógyhatás

Feltöltve: 2016/03/06
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Cotter Blackstone neve ismerős lehet, mert több írását olvashattad a Galaktika magazinban is, például az Ixtlan Artwork – From Beyond interjút is ő készítette. Azonban nem csak interjúkat, beszámolókat ír, hanem rövid fikciós történeteket is. Cotter Blackstone felajánlotta, hogy három rövid története megjelenhet a The Black Aetheren, és amíg te ezeket olvasod, addig ő írja a teljesen friss, eddig még nem publikált történeteket a Black Aether következő számába!

 

Nemkívánatos Gyógyhatás
Írta: Cotter Blackstone

 

Enyhén borús volt az ég a királyi család látogatása napján, ám amikor a delegáció megérkezett a parlament elé, a nap kisütött. Ez volt az első alkalom, hogy az aprócska enklávé államfőjét és feleségét az országban fogadták… egyben az utolsó is.
Minden protokollszerűen történt, így az üdvözlés, a vendéglátás és a vezetők beszélgetése zökkenőmentesen zajlott.

Délelőtt 10:40 körül Őfelsége furcsán kezdett viselkedni. Hosszú percekig palástolta, ám végül beismerte, hogy fokozódó hasi fájdalmakra panaszkodik. Nem sokkal később házastársa hasonló tüneteket produkált.
Azonnal kórházba szállították őket. A trónörökösről és az ifjú hercegről a Királyi Gárda gondoskodott, a hazai rendvédelmi erők közreműködésével kísérték őket a szálláshelyre.

A főorvos vizsgálta meg a házaspárt. Ételmérgezést állapított meg, nevezetesen a Clostridium Botulinum nevű baktérium toxinja okozta mérgezést, melyhez beadta az előírt antibiotikumot.

A fájdalmuk nem múlt. Sőt, egyre erősödött. Fájdalomcsillapítót adtak nekik.

Őfelsége és a Királynő fájdalma végül is abbamaradt, azonban testük ijesztő mértékben kezdett vizesedni. Tömegük – szinte egy időben – a másfélszeresére nőtt, bőrük színe is elváltozott. Arcukra rádagadt a bőr, így ábrázatuk pufókká és kétségbeesetté vált.

A főorvos összehívta a csapatát. Egyeztetésüket követően megegyeztek abban, hogy vízhajtót kell nekik adni, bármennyire is nagy kockázattal jár a túlzott gyógyszerezés.

A pontosan adagolt készítmény nem hozta meg a kívánt hatást, furcsa mód befolyásolta a mentális állapotukat. A betegek halandzsázni kezdtek tőle. A tolmácsuk is értetlenül hallgatta szavaikat.

Bőrük pirosodni kezdett kisebb fuvallatok hatására. A főorvos kísérletképpen ráfújt Őfelsége egy kisebb bőrfelületére, mely ettől húsig lebomlott.
Azonnali elkülönítésük vált szükségessé.

Az államapparátus ekkorra felállította rendkívüli döntőbizottságát, mely úgy határozott, a királyi házaspárt át kell szállítani az ország legfelkészültebb kutatólaboratóriumába, megelőzve állapotuk további romlását, hogy ezzel elejét vegyék egy nemzetközi krízishelyzet eszkalációjának.

12:43-kor két mentőautó szállította át őket. Az út mindössze 24 percet vett igénybe, ám ez elég volt arra, hogy a páciensek bőre majdnem teljesen elvörösödjön.

Légmentesen elzárt kórteremben helyezték el őket. Az oxigén szintet alacsonyan tartották, a felfokozott bomlási folyamat ezáltal észrevehetően lassult.

A kutatólaboratóriumban csakhamar egybegyűlt az orvostársadalmi elit. Egyetértettek abban, hogy nem tudják, hogyan kezeljék a házaspárt. Vírusra gyanakodtak, azonban sosem találkoztak még hasonló tünetekkel. 
Eközben a közegészségügy nyomozó csoportja utánajárt a királyi család minden korábbi lépésének, lemodellezte aznapi napirendjüket és próbált értékelhető információkat gyűjteni a kezelést megkönnyítendő.

Ahogy telt az idő, a betegek teste egyre inkább kezdett elkásásodni. Bőrük akár a habarás, kenőcsként mállott le róluk. Ábrázatuk és tudatuk egyaránt megváltozott. Sírtak, mint két újszülött, a szavak pedig, amelyek elhagyták a szájukat, összefüggéstelen gügyögéssé satnyultak.

Mindennél előbbre való volt az állagváltozás megakadályozása, ezért a csoport kifejlesztett egy egyedi készítményt, mely várhatóan megköti a betegek testét.

Ekkorra a páciensek szinte teljesen elvesztették emberi küllemüket.

A készítmény kis felületen alkalmazva azonban cseppfolyósította a megkeményedett rész körülötti kásás húst. Őfelsége jobb combján egy arasznyi folt a csontjáig elfolyt, közepén vöröslő szigetként éktelenkedett egy megkötött húsdarab.
Sietve átszállították őket a terápiákhoz használt úszómedencéhez, révén a labor korábban rehabilitációs intézményként üzemelt. A leeresztett medencét feltöltötték az ipari mennyiségben előállított készítmény hígabb formájával. 
Ezután hevederbe rakták, és egy daruval beeresztették őket.

Csak nagyon kevés hús maradt belőlük, az is percekre volt a végleges elfolyástól. Csontjaik elszíneződtek, koponyájuk lassan előbukkant arcuk mögött. Csodálkozva szemlélték saját halálukat, mely immáron elkerülhetetlen volt. Fájdalmat nem lehetett látni rajtuk.

Az orvos csapat feladta a küzdelmet. Kudarcot vallottak. A két páciens pillanatokra volt a haláltól.
Belső szerveik lassan megmutatkoztak. Egymásba gabalyodó beleik elernyedtek és a készítménybe hullottak. A bordáik mögött rejlő szívük kitartóan lüktetett.

A korelnök jelezte a fejleményeket a külügyekért felelős miniszternek, ő pedig továbbította a Király államtanácsosának, aki bizonyos esetekben helyettesíteni volt hivatott a méltóságot. 
A tanácsos délután 14:03-kor megjelent a medencénél, szemügyre vette a két csökevényt, majd kijelentette: 
– Ezek nem a Király és a Királynő! Ők ételmérgezés okán haltak meg, még a mentőautóban, 12:45-kor.
Ezután visszavitette magát a szigorúan őrzött szálláshelyre.

Mikor belépett a királyi házaspár lakrészébe, ahol a delegáció várta, demonstratíve letérdelt a trónörökös elé, együttérzően a szemébe nézett, aztán fennhangon így szólt: 
– Éjen a Király!

Büntetőeljárás indult az ünnepi kóstolókat szolgáltató cég képviselőjével szemben. A vád gondatlanságból elkövetett emberölés volt. A bíróság döntését az időközben lezajlott fogyasztóvédelmi hatósági eljárás is segítette. Egy évbe tellett, mire megtörtént a felelősségre vonás.

A holtnak titulált alanyok nem haltak meg. Egészségük – a tudomány általános felfogását meghazudtolva – kifogástalan volt. Halandzsának tűnő beszédük feltérképezhetővé vált, a nemzetbiztonsági szakszolgálat nyelvészei egy ötszáz szavas szószedetet állítottak össze azon kifejezésekből, melyek az egyes, illetve a kettes páciens reakciói alapján értelmet nyertek.

A szókészlet főként a diplomáciai protokoll-gyakorlat körére korlátozódott.

Ne hagyd ki ezeket se!

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Bojtor Iván: A Kapu Pecsétje

Repülőnk hajnalban szállt fel a párizsi Orlyról. A gép kapitánya, Marco Floretti kapitány előre elnézést kért az esetleges légörvények okozta kellemetlenségekért, majd jó utazást kívánt, és a hangszórók hangos kattanással elnémultak az utastérben. Még bámultam néhány percig az alattunk elsuhanó tájat, aztán elővettem a táskámból a reptéren vásárolt szíverősítőt, és miközben megittam, azon...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...