Leeman Kessler – Ask Lovecraft – Interjú

Leman Kesslert lehet kedvelni és lehet nem kedvelni. Az viszont tény, hogy megkerülni nem lehet, mert előbb vagy utóbb belefutsz, ha az ismertebb Lovecrafti blogokat, vagy online magazinokat követed. Önálló websorozata az Ask Lovecraft, amit már hat éve folyamatosan készít, rövid, pár perces anyagokból áll, amikben általában egy-egy kérdésre ad választ, amit a követők tesznek fel. A sorozatban és a színpadon is Lovecraftet személyesíti meg, rögtönzött válaszokat ad a nézőknek. Kétségtelen, hogy ezzel a szereppel megosztja a Lovecraft rajongókat, de az is tény, hogy tisztelettel tekint Lovecraftre, és azt az oldalát is megpróbálja bemutatni, ami az évek során a háttérbe szorult.

A The Black Aether új interjúsorozatának első részében, a magazin új, állandó szerkesztője, Cotter Blackstone – aki évek óta a Galaktika magazin online munkatársa – készített interjút Kesslerrel.

Cotter Blackstone: Először is szeretném, ha bemutatkoznál. Ki vagy te, és mi az, amit képviselsz?

Leeman Kessler: A nevem Leeman Kessler. Egy nigériai születésű amerikai színész vagyok, 2010 óta alakítom H.P. Lovecraftet színpadon és online is. Leghíresebb munkám az Ask Lovecraft című websorozatom.

C.B.: Hogyan alakult a viszonyod H.P. Lovecrafttel és munkásságával? Mikor ismerkedtél meg velük?

L.K.: Kicsit későn találkoztam vele, habár középiskolás koromban ismertem Cthulhu és Yog-Shothoth mítoszciklusát a játékok és az általános geek források révén. A főiskolán játszottam a Ctlhulhu Hívása és a Delta Green szerepjátékokkal, de huszonéves koromig nem olvastam Lovecraft egyetlen történetét sem és egészen addig nem is habzsoltam a munkáit, amíg el nem kezdtem alakítani őt.

C.B.: A produkció, melyet a nézők számára nyújtasz, nem más, mint hogy megszemélyesíted H.P. Lovecraftet, és kérdésekre válaszolsz. Ez egyszerre vicces, ugyanakkor érdekes is, tekintve, hogy a szerepedet a mi korunkban támasztottad fel, nem a saját közegében. Honnan jött ez az ötlet?

L.K.: Egy ideje kacérkodtam a gondolattal, hogy létrehozzak egy websorozatot, és abban az időben egy barátom megkért, hogy játsszam el Lovecraftet a saját websorozatában, a Chasing the Muse-ban. Látott korábban Stephen Near darabjában, a Monstrous Invisible-ben, és úgy gondolta, vicces lenne bevennie a műsorába. Ez bogarat ültetett a fülembe, és mivel magam is nagy kedvelője vagyok a My Brother My Brother & Me című tanácsadó-podcastnek, úgy döntöttem, a tanácsadást választom a műsorom formájának.

C.B.: A műsorod meglátásod szerint elsősorban egy kérdezz-felelek típusú videoblog, amelyben Lovecraft szerepel, avagy inkább Lovecraft modern kori megszemélyesülése, aki “jobb tennivaló híján” a köznép különböző kérdéseire válaszol? Kérdezhetném úgy is, melyik volt előbb: Te, mint Lovecraft vagy a műsor?

L.K.: Az alakításom akkor született, amikor eljátszottam Lovecraftet a Monstrous Invisible-ben. A darab Lovecraft Sonia Greene-nel kötött rövid házasságáról szólt, és nagy szerepet játszott abban, hogy humanizáljam a karaktert, illetve létre hívjam őt.

C.B.: Milyen eszközöket használsz ahhoz, hogy kivitelezd az alakítást? Mi volt a fő szempontod, illetve fő forrásod ahhoz, hogy megszemélyesítsd Lovecraftet?

L.K.: Eleinte sokat alapoztam arra a munkára, amit a darab keretében végeztem, aztán felfedeztem az összegyűjtött és jegyzetekkel ellátott leveleit, amelyek felbecsülhetetlen forrásnak számítottak abban, hogy halljam a hangját és lássam az embert a fikció mögött. Túl sokan látják Lovecraftot antiszociális és neurotikus mizantrópnak, de amikor elolvasod a leveleit, egy összetett embert találsz. Elragadó személyiség volt, visszahúzódó, értelmes, brutálisan rasszista és nagyvonalú az idejével. Lélegzetelállító élmény a levélanyag mélyére hatolni, de azok egy olyan emberről tesznek tanúbizonyságot, aki igazán szerette az embereket, nem egy zárkózott paranoiásról, mint ahogy sok esetben ábrázolják.

C.B.: Szerinted százalékban kifejezve milyen alaposan formálod meg az írót? Mondjuk 100% a tökéletes megszemélyesítés. 

L.K.: Nehéz megmondani, különösen, hogy nem úgy ábrázolom őt, amilyen volt, hanem amilyen lenne a XXI. században, ahogy értelmezni próbál mindent. Szórakoztatónak kell lennie, ugyanakkor meg kell tartania magának néhány extrém véleményét. Szintén nehézséget okozott, hogy a legtöbb forrás szerint magas hangja volt, amit nem állt szándékomban visszaadni, ahogy állkapocs szélesítést sem szerettem volna. A személyes szókincsem is nagyjából egytizede annak, amivel ő rendelkezett. Azt kell mondjam, ötven százalék, de mindenkinek azt mondom, nem akarod “fullba nyomni Lovecraftet!”

C.B.: Mit gondolsz, hogy kellene eljátszanod Lovecraftet, ha csakis a rajongók feltételezéseire hagyatkoznál? 

L.K.: Úgy gondolom, a fanok inkább a létezésen alapuló félelem és a neurotikus elkalandozás jeleire számítanak, bár én ezzel nem kívánok dolgozni. Nem akarok gúnyt űzni Lovecraft sajátosságaiból, de ami azt illeti, a műsorom hangulata meglehetősen könnyed, és ha minden a végzetről, a sötétségről és a rasszizmusról szólna, hamar unalmassá válna.

C.B.: Érezted már úgy, hogy kezdesz elveszni a szerepedben?

L.K.: Még nem, de ami késik, nem múlik!

C.B.: Mi úgy látjuk, sokat teszel a Mester örökségéért. Például többek között te nyitottad meg a Lovecraft Filmfestival and CthulhuCont, és az egész rendezvény alatt jelen voltál Lovecrafti minőségedben. Te hogy vélekedsz minderről? 

L.K.: Mindig megtisztelve érzem magam, amikor rendezvényekre, fesztiválokra hívnak fellépni. Amikor elkezdtem az Ask Lovecraftet, nem gondoltam volna, hogy végül idáig jutok, és arra sem számítottam, hogy keresztül utazom az országot az ilyen találkozók miatt. Nagyszerű lehetőség ez a művészek közössége és a fanok számára, és persze azoknak, akik a barátokért jelennek meg, vagy hogy ünnepeljenek, nem csak Lovecraftet, vagy egy filmet, esetleg magát a horrort, hanem ténylegesen azokat a kapcsolatokat, az azonos közösséget, amelynek igazán nagyszerű műalkotásokat és írásokat köszönhetünk. Csodálatos élmény, és várom a továbbiakat.

C.B.: Szeretsz kihívásként tekinteni azokra a kérdésekre, amelyeket kifejezetten azért tesznek fel neked, hogy próbára tegyenek? 

L.K.: Kaptam már nehéz kérdéseket, és fogok is meg kapni. Talán a legnehezebb egy fiatal nőtől származott, akinek a barátja rákos volt, és – tudván, hogy Lovecraft is rákban halt meg – kíváncsi volt, mivel tudnám megnyugtatni. Bár nem mondhatnám, hogy szeretek ilyen kérdéseket kapni, mégis úgy gondolom, fontos, hogy őszintén, a műsor szellemében válaszoljam meg, és remélem, így jártam el eddig minden egyes alkalommal.

C.B.: Muszáj megkérdeznünk, melyik a kedvenc novellád az írótól, illetve ki a kedvenc alakod a műveiben?

L.K.: A vicces válaszom mindig a Sweet Ermengarde (Édes Krudélia), de valójában szerintem az Őrület hegyei, a kedvenc karakterem pedig a Kutya dekadens narrátora.

Cotter Blackstone

English version!

mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére