Azathoth leírásánál visszatérő motívum, hogy körülötte disszonáns, mondhatni nukleáris zűrzavarba fúló, kaotikus kakofónia lengi őt körbe, abban az űrben, ahol semmiféle hangot lehetetlen érzékelni, de ennek ellenére ez a zeneiség még is létezik.

„…az alaktalan Azathoth rágódik falánkan gonosz dobok tompa, őrjítő pufogása és elátkozott fuvolák vékony, egyhangú visongása közepett.” – Zarándokút Kadathba, Bihari György fordítása

A nehezen definiálható dallamokat, bevallom még nem neveztem azathothi zenének, de a nemeuklideszi formák kifejezést szoktam, a furcsa, elnagyolt, elrontott műtárgyakra, épületekre, vagy akár emberekre is, bár inkább ironizálva, vicceskedve. Most egy kisebb kísérletet tennék olyan zenekarok kigyűjtésére, akiknél az „azathothi” jelző akár igaz is lehet, és nem csak „agytalanságuk” miatt.

Cryo Chamber – Azathoth (2014)

Azt hiszem a Cryo Chamber dark ambient zenéi az egyik legnépszerűbb választás szerepjátékhoz, vagy pusztán csak nyomasztó háttér hangulat okozásához. A Cryo Chamber egy kiadó, de ez nem csak egy válogatás különböző zeneszerzőknek műveiből, hanem húsz embernek az együttműködése, hogy megteremtsék Azathoth lényének zenei leképeződését. Kétlemeznyi színtiszta hideg világűr, ahol csak a Démonszultán végtelen sóhaja hallható. Ha nem tudnám, milyen lehet kozmikus rémálmokat hallani, hát így képzelném el. Még 2014-ben kiadtak egy Cthulhus lemezt is, az picit fogyaszthatóbb, éteribb, mélytengeri, elszállósabb. No persze azt sem mondanám nyugtatónak. A borítót, és a hangfelvétel utómunkálatát a svéd Simon Heath készítette, aki az Atrium Carceri (http://www.atriumcarceri.com/) projekt mögött is áll.

Három fúvós, és két dobos Azathothra írva

Ennek a feltöltésnek hátteréről nem sokat tudni, feltehetőleg hobbi munka, de annak egészen jó. Bizarr, minimális a hangzás, már-már súlytalan, pedig jóval élesebb, magasabb hangokkal dolgozik. A primitív, ütemtelen dobokra szóló visszatérő motívumokkal dolgozó fúvós zene kifejezetten modern hangzású, kellemetlen darab. Ez sem egy elsőrandis zene maradjunk annyiban, de ha rosszul akarod magad érezni, vagy a játékosaidat őrületbe szeretnéd kergetni, tökéletes választás.

Dal Azathothoz

Erről még kevesebb információt találtam, ez sokkal inkább zaj zene, valamiféle kellemetlen háttérmormolás, amitől távol áll minden, ami emberinek nevezhető. Mélyről, távolról jövő hangok, mormogások, szédítő szeánsz a kozmikus őrülethez, megérkeztünk végre Azathoth gyomrának feneketlen mélységeibe, és ehhez a lehető legméltóbb képet rakták a youtube videóba: a nagy fekete semmit. Üres, és totálisan értelmetlen, persze a célnak ez is megfelel. Ja, és lehet amúgy ez a valami értelmes lenne, csak visszafelé játszották le, víz alatt.

Elektromos zajok az űrben

Bevallom, itt már meg sem próbáltam komolyabban utána nézni ezeknek, annyit tudok csak két személyből áll ez a projekt. Ezzel az anyaggal csak óvatosan, itt bármi előfordulhat, dallamos, szintetizátor zene, statikus zajok, elektromos zörejek. Ez az előző kísérletnek az antitézise, gazdag mindenféle hangban, de hála nem lesz belőle, ez is csak valamiféle emberalatti szörnyszülemény. Hallgathatatlan, elmeroggyant zene, és ennél nem is lehetnének hűségesebbek nevük adójához, lefekvés előtt ezt sem ajánlom.

Arzachel (Egg) – Azathoth (1969)

Rafinált nóta ez, kifejezetten becsapós, egy igazi kuriózum. Picivel több, mint két percig lágy orgonaszó hallatszik, nyugodt dobok és templomi kórusra emlékeztető ének. Igaz a dalszöveg Azathoth rémületes létét taglalja, de az igazi furcsaság két perc után következik be, ahol a gitár is megjelenik, és az egyre torzabb, disszonánsabb hangok. Az ének átvált latinba, és egy kaotikus pszichedelikus-progresszív space rock dallá változik.  A shock-rock kategóriába bátran beteszem, ilyen lehet, amikor az Ősi Istenek hívei virágba borulva, hippiként próbálnak meggyőzni arról, hogy a világvége hamarost’ bekövetkezik, de ha segítesz nekik, nem kell olyan sokáig várni. A dalt egyébként a kultikus angol Egg (http://www.egg-archive.com/) zenekar szerezte, akik korábban Uriel néven nyomták, majd felvették egy lemez erejére az Arzachel nevet. Akik szeretik a korai progresszív rock zenét, azoknak érdemes az egész albumot végig hallgatni, van rajta mit csemegézni.

És persze ezeken felül létezik kismillió – pontosabban tíz – metál zenekar, akik Azathot nevét viselik, vagy olyan bandák, akiknek dalszövegükben jelenik meg az agyatlan démonszultán, és ne feledjük a H.P. Lovecraft Historical Society, karácsonyi dalát sem, amit ezek után lehet, nem árt meghallgatni a könnyed befejezés véget.

Vidra Gyula