From Beyond – szubjektív elemzés

„Már önmagában az hiba volt, hogy Crawford Tillinghast tanulmányozni kezdte a tudományt és a filozófiát.”

Crawford Tillinghast a From Beyond történetben olyan kísérletbe fog, aminek végeredményeként, láthatóvá válik elektromos szerkezete segítségével az a dimenzió, amit a mostanra már elfeledett, ismeretlen és elkorcsosult érzékszervünk tud csak észlelni. Az őrült tudós – bár kimondva nincs, önkéntelenül is erre asszociálunk -, olyan gépet épít, ami működésre ösztönzi ezt az érzékszervünket és ezáltal betekintést nyerünk a teremtés mélyére.

A tobozmirigy, „az érzékszervek érzékszerve”.

Azt gondolhatnánk, hogy azért esett Lovecraft választása erre a szervre, mert a tobozmirigy szerepe az emberi test működésében még a mai napig nem teljesen tisztázott, 1920-ban pedig ez még inkább így volt. Ez talán feltételezheti azt, hogy miért játszik központi szerepet az a mirigy a történetben, ami testünknek egy ismeretlenül működő régiója. Természetesen nem az én feladatom megoldást találni a kérdésre, miért is esett a glandula pinealis-ra a választás, ám ha megvizsgáljuk a tobozmirigy működési elvét és megítélését a kultúrában, vallásban, érdekes összefüggésekre találhatunk.

Tudomány oldaláról megközelítve, ahogy említettem mirigy szerepe még napjainkban sem teljesen feltérképezett, az azonban tisztázott tény, hogy „a tobozmirigy aktivitása napi cirkadián ritmust mutat, amelyet a fény befolyásol”. A Lovecraft történetében az ultraibolya az a fény – Johann Wilhelm Ritter fedezte fel, aki elektrokémiával foglalkozott -, amit mi emberek nem láthatunk, ám egyes állatok képesek az észlelésére. A tobozmirigy titokzatos funkcióját összekötve az ultraibolya fénnyel, egyből egy olyan „eszközt” kap, ami tökéletes egy kozmikus horror egyik legfőbb elemének. Az is nagyon fontos tény, hogy a tobozmirigy sok kultúrában és vallásban a harmadik szem szerepét tölti be, nevezik Hórusz szemének, vagy a lélek székhelyének is. Ismét előkerül maga a látás, olyan dolgok észlelése a harmadik szemmel, amiket hagyományos szerveinkkel nem láthatunk.

Ehhez passzol tökéletesen S.T. Joshi gondolata Lovecraftről és a kozmikus horrorról:

„A kozmikus horror maga után vonja a hagyományos természetfölöttiség és a science fiction fúzióját, mivel az ilyen történeteknek a legaktuálisabb tudományon kell alapulnia, és kénytelenek spekulálni a fejlődés elképzelhető irányaival, mint az időutazás vagy az űrutazás.”

A fenti kijelentésével S.T. Joshi tökéletesen megfogalmazza mire is alapozta H.P. Lovecraft a kozmikus horrort és ezzel együtt természetesen a From Beyond fikciót is. A kor (1920) modern tudományát ötvözi a természetfelettivel, ám ezt olyan módon teszi, hogy nem is gondolnád az összefüggéseket. Bármelyik irányból is közelíted meg a történetet – tudomány vagy természetfeletti – mind két esetben kielégítő válaszra lelsz. A történet azonban nem azt közvetíti, hogy a számunkra láthatatlan ám még is létező, minket körülvevő entitások célja, elpusztítani vagy akár rabszolgasorba dönteni az emberiséget. Ez egy túlságosan egyszerű és Lovecrafthez nem méltó megoldás lenne, sokkal nagyobb filozófia tartalommal rendelkezik a mű.

Hol kezdődik a világegyetem, hol ér véget és ebben a téridő szövetségben mi az emberiség szerepe, mert arról lemondhatunk, hogy uralkodó fajként tekintsünk magunkra.

Maga a tudat vagy éppen a tudatlanság a filozófiai őskérdés; a szerveinkkel nem érzékelhető térben és időben is létezik egy valóság, ami folyamatosan körbevesz minket, ami már velünk volt a teremtés idején is, ami eonokkal megelőzte az emberiséget. Csupán az emberi faj – és tudat – egyfajta elkorcsosulása miatt vált számunkra láthatatlanná ez a dimenzió, de erre a modern tudomány és annak folyamatos fejlődése megoldással fog szolgálni. Vagy a természetfeletti.

Tomasics József

Illusztráció: Leading Light Design

Ez is érdekelni fog!

From Beyond: a függetlenségen túlról, csiszolatlan... Aminek el kell jönnie, az el is jön, és erre a filmre akkora szükségünk volt mint egy falat kenyérre, vagy egy korty vízre, hogy felpezsdítse picit a ...
From Beyond, 1920 H.P. Lovecraft, 1920 november 16-án fejezte be a From Beyond című rövid történetét – az angol verzió 3030 szó -, de az első publikálásra meglehetősen ...
TBA 2016/08/01-08/07 08.01. - Véget ért a nyári szünetünk, ismét gőzerővel vetjük magunkat a munkába. - A Bl...
mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére