Masters Of Horror: H. P. Lovecraft’s Dreams in the Witch-House (S01E02) – ajánló

Feltöltve: 2016/07/10
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

A Mick Garris által kreált Masters of Horror, alias a Horror mesterei című antológia sorozat 2006-2007 között ment a Showtime kábelcsatornán, és olyan rendezőket állított be csatasorba mint John Carpenter, Takashi Miike,  Tobe Hooper, vagy Stuart Gordon, aki nem meglepő módon, egy Lovecraft feldozással lepte meg a nézőket. Nem ez volt az egyetlen irodalmilag ihletett epizód, Clive Barker, E.A. Poe, és Ambrose Bierce munkásságának is szenteltek pár epizódot. Az antológia sorozat egy sor baráti vacsorából nőtte ki magát, amit Mick Garris szervezett kaliforniai étteremben,  ahol a “horror mesterei” összeültek és élvezték egymás társaságát.

A főszereplő Ezra Godden szerepelt már a rendező egy korábbi, 2001-es filmjében a Dagonban, a többi színész is inkább a TV filmekből, és sorozatokból lehet ismerős. A vallási fanatikus Masurewicz szerepét majdnem Jeffrey Combs kapta meg, de végül a több X-Akta epizódban mellékszereplő Campbell Lane kapta meg. A történet átírásáról Gordon, és Dennis Paoli gondoskodott. Paolival messze nem ez az első közös munkája, már a híres Re-Animator óta együtt dolgoznak, és már a nyolcvanas években megakarták filmesíteni ezt a történetet, de végül a rettenetes From Beyondnál kötöttek ki. A történet gerince megmaradt: Egy egyetemista beköltözik egy öreg házba, hogy a tanulmányaira tudjon koncentrálni, ahol különös álmokkal, végül egy gonosz boszorkánnyal szembesül. Az IMDB-s 6,5-ös értékelésével a többi epizódhoz képest átlagos volt, de az biztos, hogy az egyik legmegbotránkoztatóbb befejezéssel rendelkezett, ami miatt állítólag Gordon felesége 20 év után még a váláson is elgondolkodott, annyira kiakasztotta.

Rendezte:
Stuart Gordon

Szereplők:
Ezra Godden:Walter Gilman
Campbell Lane: Joe Masurewicz
Jay Brazeau: Mr. Dombrowski
Chelah Horsdal: Frances Elwood
Yevgen Voronin: Brown Jenkin
Susanna Uchatius: Keziah Mason

Vidra Gyula

Ne hagyd ki ezeket se!

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...