He (1925)

Howard Phillips Lovecraft 1925 augusztus 11-én írta meg a New Yorkban játszódó, 4.310 szóból álló „He” című rövid fikcióját. Nyomtatásban először az 1926-ban a szeptemberi Weird Tales magazinban jelent meg, a 148 oldalas és 25 centbe kerülő magazin főszerkesztője akkor, Farnsworth Wright volt. A borító grafikát E. M. Stevenson, Lovecraft történetéhez a belső illusztrációt pedig G. O. Olinick készítette.  A kiadvány ma igazi ritkaságnak számít, replikákat be lehet szerezni belőle, de egy eredeti példány ára, eléri a 200.000 forintot is.

A történet főszereplője egy névtelen költő, aki New England-ből költözik New York-ba, ahol is az ihletet keresi a városban, azonban hamar kiábrándul a nagyvárosi forgatagból és a hazug költői társadalomból. Csak az éjszakai sétái tartják benne a lelket, mert a nappal csak a szürke betonfalakat, óriás épületeket és a bevándorlók sokaságát látja. Egy éjszaka, hajnali 2 órakor egy idegen szólítja meg az utcán, aki elkalauzolja a városban és rég elfeledett utcákat, házakat mutat meg neki. Végül az idegen elviszi a saját házába is, ahol az ablakon kitekintve, egy fura kézmozdulat és a villámok felvillanó fénye segítségével, a főszereplő betekintést nyer a város, az utca múltjába. Végül egy furcsa „véletlen” által kitudódik az idegenvezető titka, miszerint annak idején ő lakott abban a házban és ő volt az, aki rumot adott az őslakós indiánoknak, akik belehaltak az ivászatba. Végül a történet lezárásában a titokzatos idegen és vele együtt a ház is megsemmisül, a főszereplőre pedig hajnalban talál rá egy járókelő.

Lovecraft augusztus 11-én reggeli 7 órakor kompra szállt, New Jersey-ben vett egy 10 centes jegyzetfüzetet, és a Scott Park-ban megírta a He-t. A történet tényleges helyszíne Greenwich Village, pontosabban egy udvar, ahonnét a főszereplő a Perry Street-re jut. Ezt a helyet már ismerte Lovecraft előző évről, hisz írt is egy cikekt amiben megemlíti, ami megjelent a New York Evening Post hasábjain 1924 augusztus 29-én, „Little Sketches about Town” címmel. Az is valószínűsíthető, hogy Lovecraft tudta, azon a területen valóban őshonos indiánok laktak, akik a területet Sapokanikan (dohányföld) néven említették. Az eredeti kúriát, pedig ami a történetben is szerepel, a Perry, Charles, Bleecker, és West Fourth utcák fogták közre, 1726 és 1744 közt épült, majd lerombolták 1865-ben.

Feltételezhető az is, hogy az ötletet, miszerint New York utcáinak múltját az ablakon kitekintve láthatja meg a főszereplő, Lord Dunsany „The Chronicles of Rodriguez” regényéből kölcsönözte, amiben Rodriguez és társa egy hegyre kapaszkodnak fel, ahol egy varázsló lakik, és házának ablakai a múlt és a jövő háborúiba engednek betekintést.

Nem kell sokat gondolkodni azon, hogy Lovecraft ismét önmagát írta bele történetébe, a New England-ből elszakadt írót, aki nem találja a helyét a nagyvárosban.  A kezdeti lelkesedés elmúlt, és miután egyedül maradt a „Red Hook szélén” egy első emeleti, egy szobás apartmanban, egyre erősebb lett hazavágyódása. Nem telt el egy év sem a Horror at Red Hook és a He megírása után, 1926 április 17-én visszaköltözött Providence-be.

A He (Ő) magyar nyelven először Galaktika magazin 40. számában jelent meg, 1980-ban Gálvölgyi Judit fordításában, ezt követte a Cthulhu hívása 1992-ben, a Rakéta Regényújság májusi száma 1992-ben, az Eryx falai közt 1995-ben, majd a Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. kötete 2003-ban. Mindegyik kiadvány Gálvölgyi Judit fordítását használta.

Tomasics József

Ez is érdekelni fog!

He – szubjektív vélemény Howard Phillips Lovecraft több alkalommal is kijelentette, hogy a jó rémtörténet a hangulattal fogja meg az olvasót és nem a cselekménnyel. A helyes h...
Lovecraft Brooklynban, a Red Hook A The Black Aether életrajzi sorozatának előző részében kitértem arra, hogy Howard Phillips Lovecraft novelláit gyakran valós élmények és helyszínek i...
Micro Aether 2016/Augusztus Számomra különösen fontos az augusztusi hónap H. P. Lovecraft életrajzában, nem csak azért mert a...
mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére