Lovecrafti étrend

Valljuk be, ha tisztelünk és rajongunk egy alkotót, legyen az zenész, művész, vagy esetünkben egy írót, akkor szeretnénk megismerni a művein túl magát az embert is. Szerencsére Lovecraft után tetemes mennyiségű levél maradt hátra, és ezekből rengeteg információt tudhatunk meg róla, például olyan könnyedebb dolgokkal kapcsolatban is, mint az étkezés. Ennél nehéz lenne emberibb, hétköznapibb témát találni, és bizonyíték rá, hogy Lovecraft nem csak a kozmikus veszedelmek leírásában tudta megcsillogtatni tehetségét, hanem a csevegés művészetében is. Lovecraft élvezte az életet, ahogy azt S.T. Joshi is megerősítette nekünk korábban, és ha nem is olyan hedonista módon, de szeretett enni is. Étkezési szokásaival, és kedvenc ételeivel kapcsolatos levél részletekből raktunk össze egy kis meglepetést Lovecraft 126. születésnapja alkalmából, technikai okok miatt kissé megkésve. Egy fiktív levél, amiben egy fiktív rajongó kérdéseire válaszol.

 

Kedves barátom!

Igazság szerint nem mondanám magam egy nagy evőnek, naponta csak kétszer eszem, ugyanis az emésztésem pokolivá válik ha hét órán belül egynél többször étkezem. Télen, ha hideg van, hogy jobban kimenjek bevásárolni, inkább a konzerv holmikra hagyatkozom. Reggelihez azért mindig hozzájutok, olyankor fánkot, vagy egy kis sajtot eszem. A gazdaságos étkezést már művészi szinten űzöm, és ismerem azokat az önkiszolgáló étkezdéket, ahol a legjobb kedvezményekhez tudok hozzájutni. A 2-3 dollár/hét diétámnak hála sosem költök túl sokat az ételre, de biztosíthatom, hogy étrendem nem ízetlen, és alultápláltsághoz sem vezet, ha az ember tudja hogy mit akar, és azt hol tudja beszerezni. Minap részleteztem egyébként Mrs. Fritz Leibernek, (férjének nevével talán már találkozott), hogy a konzerv doboz tartalma és a csemegepult kínálata elképesztő lehetőségekkel kecsegtet! Ízlésem egyébként az elképzelhető leggazdagabban fűszerezett ételeket hívja magához, édességből pedig azt, amelyik a lehető legközelebb áll a színtiszta, 100%-os, C12H22O11-hoz, amennyire az lehetséges! Utóbbi árucikkből sosem helyeznék négy kávéskanállal kevesebbet, egy átlagos csésze kávémba! Egyébként rendkívüli módon szeretem a kávét, még a Postum-féle instant kávés imitációkat is (mentesek mindenféle káros összetevőktől, de még a koffeintől is) élvezni tudom. Ha már kávéra és cukorra terelődött a szó, muszáj megemlítenem hogy a vaníliás, és a kávés fagylalt a kedvencem, utóbbit sajnos New Englanden kívül aligha kapni, sőt, van ahol nem is hallottak róla. Viszont az epres fagyit kedvelem a legkevésbé. Csokoládéból a Hershe’s a legkedvesebb nassolni valóm, amúgy a csokit minden formában szeretem: süteményben, bevonóként, tejcsokiban, bármiben! J. Vernon Seha-val ellentétben én a a lekvárt is imádom, szívem szerint vastagabban kenném, mint amilyen a kenyér, amire helyezem!

A babot bizony én is szeretem, képzelje, nem olyan régen egy sétámat követően a szokottól eltérő útvonalra tévedvén a Willoughby utcában találtam egy éttermet, aminek a helyben sült bab a specialitása! Sajnos legutóbb vasárnap mikor arra jártam zárva találtam őket, de majd újra megpróbálom felkeresni őket. A bab náluk 15 cent, sertéshússal 20 cent, frankfurti virslivel, amit szintén kedvelek 25 cent. Igen, bizony megéri kutakodni, csavarogni! Egyébként itt New Englandben a sárga szemű bab a népszerűbb. Ha már zöldségekre terelődik a szó, kedvelem a borsót, a hagymát és a rebarbarát. A káposztát, és a retket inkább csak elviselem. A karfiolt is csak megtűröm, és nem ellenségeskedek a répától sem, viszont kitérek az édesgyökértől, ellököm a spárgát, zöldbabot, kelbimbót és azt az utálatos spenótot is.

Nem szereti a sajtot? Hogy lehet nem szeretni a sajtot? Olyan mint az ifjú Belknap, illetve Robert E. Howard! Ők is utálják, gondolom a spagettit sem szeretik, hiszen anélkül elképzelhetetlen, a kettő együtt az igazi. Húsos paradicsom szószba süppedve egy dombnyi parmezán sajt. Az olasz konyha is bizony az ínyemre való, mi tagadás. Egyébként az átlagosan kemény sajtokat preferálom. A túrót nem kedvelem, a roquefortot utálom. A camembert és brie tolerálható, a limburger inkább semleges. Utóbbit tavasszal volt alkalmam megkóstolni Whiteheadéknél!

Maga is szereti a sült krumplit? Én is lelkes krumplista volnék, azt hiszem én is a sült változatot szeretem a legjobban, kezet rá! Húsokból a marhát preferálom, a régi módi sült kolbászt, szárnyasokból a fehér húsúakat. A sötétet nem bírom. Az igazi kedvencem pedig a New England módra készített pulyka! Gazdagon fűszerezve, áfonyaszósszal, hagymával, desszertnek pedig húsos pite. A pite az egyik kedvenc desszertem, nyáron áfonyával, vagy almásan, vanília fagylalttal, télen pedig darált hússal. Egyébként a további kedvenc ételeim a kukoricás chilli, és a magyar gulyás!

Jó étvággyal üdvözölvén…

Vidra Gyula

Az eredeti levél részletek itt találhatóak, amiket Mrs. F.C. Clarknak, Mrs. Fritz Leibernek, J. Vernon Sheanak, és Robert E. Howardnak írt.

mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Scroll to top