Beyond the Wall of Sleep (1919)

Howard Phillips Lovecraft 1919 tavaszán írta, 4.360 szóból álló Beyond the Wall of Sleep című novelláját. Először nyomtatásban a Pine Cones amatőr magazinban jelent meg 1919 októberében, majd a Fantasy Fan magazinban 1934-ben szintén októberben – ezt a számot H. P. Lovecraft részére ajánlották -, majd megjelent a Weird Tales magazinban 1938-ban márciusban. A WT kiadásához készült Virgil Finlay illusztrációja. A Fantasy Fan magazinban debütált meg a Fungi from Yuggoth első két szonettje a The Book és a Pursuit.

Joe Slater (vagy Slaader) a catskilli hegylakó bennszülött, 1900 januárjában kerül a holdkórosoknak fenntartott elmegyógyintézetbe, ahol a történet narrátora az egyik bentlakó orvos. Slatert szörnyű gyilkosságért ítélték el névlegesen, majd azonnal fel is mentik és az intézetbe zárják, puszta kézzel verte agyon szomszédját. Furcsa álmok gyötrik, amik ébredése után kihatnak viselkedésére, őrjöngve tombol. Az elmegyógyászok kétkedve és értetlenül figyelik Slater beszámolóit, az őrá jellemző primitívséget nem tudják összeegyeztetni az őt gyötrő álmokkal.

„(…)zöld fényépületekről, űróceánokról, különös zenéről, árnyas hegyekről és völgyekről habogott, de mindenekelőtt valami rejtelmes, izzó lényről, aki reszketett, nevetett és őt gúnyolta.” – Bihari György fordítása

A történet kimondatlanul is fontos kérdése, vajon az emberi lét a valós, és álmainkban a mi tudatunk által érzékeljük az álombéli történéseket, vagy csupán haszontalan eszközei vagyunk egy magasabb létformának.

H. P. Lovecraft megemlíti, hogy a történetet egy cikk ihlette, ami a New York Tribune-ben jelent meg 1919 április 27-én. Ez a cikk valójában arról szól, hogy a New York-i Állami Rendőrség miként is szerzett magának hírnevet, de a cikk tartalmazott egy leírást a Catskill Montain belterjes közösségben élő lakóiról, és név szerint meg is említi a Slaater (vagy Slahter) családot, akik példaértékűen reprezentálják a helyi lakosok degeneráltságát. Ezt a forrást egészítette ki HPL a történet végén valóban szó szerinti idézettel Garrett P. Serviss Astronomy with the Naked Eye című könyvéből, ami egyik példányával HPL is rendelkezett.

Egyes kritikusok szerint a novellát Ambrose Bierce Beyond the Wall című története ihlette. Bierce novellája magyar nyelven megjelent a Delta Vision Mesterművek sorozatában a Carcosa Árnyai kötetben, Bökös Borbála fordításában. HPL valóban olvasta Bierce novelláját 1919-ben, azonban a két történek címének (szinte) azonosságán kívül nincs túl sok hasonlóság, hisz Bierce története egy hagyományos – de zseniális – kísértet történet. Másik ihlető forrás lehetett Jack London Before Adam (Ádám előtt) regénye, bár arra nincs bizonyíték, hogy HPL valóban olvasta a könyvet. Minden esetre érdekes lehet a kapcsolódás a két történet közt, ugyan is London regényében a főszereplő egy „különös oknál fogva képes arra, hogy álmaiban átélje egy messzi-messzi ősének életét.” Továbbá rögtön a regény elején a főszereplő megjegyzi:

„Nor, for that matter, did any of my human kind ever break through the wall of my sleep”

„S ami azt illeti, az emberi fajtának egyetlen tagja se törte át soha álmom falait.” – Szász Imre fordítása

Ugyan akkor még érdekesebb HPL novellája, ha azt egyfajta tükörként értelmezzük, ami London karakteréről ad ellenképet. A Before Adam főszereplője a modern, felvilágosodott ember, aki álmaiban az élet primitív múltjába kap betekintést; a Beyond the Wall of Sleep karaktere, Joe Slater pedig a jelen kor degenerált, primitív példánya, akinek látomásai

„kétségtelenül olyanok voltak, amelyek csak felsőbbrendű, vagy legalábbis kivételes elméből fakadhatnak.” – Bihari György fordítása

A Beyond the Wall of Sleep (Az álom fala mögött) magyar nyelven először a Lazi kiadó, Az álom fala mögött gyűjteményében jelent meg 2000-ben, majd 2003-ban a Szukits kiadó Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. kötetében. Mindegyik kiadványban Bihari György fordítása szerepel.

Tomasics József

Forrás: S. T. Joshi és David E. Schultz, An H. P. Lovecraft Encyclopedia

mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Ugrás a tetejére