The Thing on the Doorstep – szubjektív vélemény #2

Bár a The Black Aether már jelentkezett ajánlóval és szubjektív véleménnyel a Dolog a küszöbön megjelenésének évfordulója alkalmából, a novellában megjelenik egy dátum, amely ismételten aktuálissá teszi Lovecraft egyik legérdekesebb művét.

“– Védekeznem kellett, Dan, muszáj volt védekeznem! Mindenszentek napján örökre megkaparintott volna; akkor tartják a sabbatot, odafönt Chesuncooknál, és amikor bemutatják az áldozatot, az én sorsom végleg megpecsételődik. Onnan már nincs menekvés… a lélekcsere beteljesedik… én vagyok ő, és ő én… visszavonhatatlanul… és akkor hiába minden…” – Kornya Zsolt fordítása

Az elbeszélésben felvázolt események elszenvedője, Edward Derby fent idézett sora alapján Mindenszentek napján volt esedékes az a szeánsz, melynek keretében Asenath Waite (vagy a benne élő természetfeletti entitás) Johann Jakob Wick, XVI. századvégleg Derby testébe költözött volna. Bár ennek dátuma a világon szinte mindenhol november 1-re esik, a nyugati gyakorlat szerint október 31-e estéjén, a vecsernyével kezdődik a liturgia, azaz a Mindenszentek éjjele, mely november 1-ével zárul. Az angol nyelv “Hallowmasként” hivatkozik erre a napra, és a leírás szerint ez volt az okkult innsmouth-i szertartás időpontja. Ha abból indulunk ki, hogy Lovecraft 1933 augusztusában írta meg a történetet, és a fiktív eseményeket egy korábbi időpontra, tehát az azt megelőző évre datálta, akkor kijelenthetjük, hogy 2016. november 1. napján telik el pontosan 84 év Edward Derby és Asenath Waite testcseréje óta.

Hogy pontosan melyik évben játszódik a történet, az az idézetből sajnos nem deríthető ki, ugyanis az abban szereplő sabbat szó nem a héber eredetű szombatra, hanem a boszorkányszombatra utal. A sátánista, így a boszorkány gyűléseket a kívülállók gyakran sabbatnak, zsinagógának vagy konventeknek titulálták.

S.T. Joshi és David Schultz Enciklopédiája (Hippocampus Press 2004) szerint Lovecraftet több szerző is inspirálta a koncepció kiötlésében, nevezetesen Barry Pain “An Exchange of Souls” (2011) című írásával, valamint H. B. Drakes “The Remedy” (1925) című novellája.

Tény, hogy Lovecraft előtt, ahogy utána is rengetegen nyúltak a témához, és úgy látom, a kritikusok gyakran megfeledkeznek egy különleges alkotásról, ez pedig nem más, mint H.G. Wells “The Story of the Late Mr. Elvesham” című műve. Noha találkoztam már nyomtatott magyar kiadással, az interneten szinte alig találni valamit róla. A legelterjedtebb fordítás Görgey Gábor nevéhez köthető, a mű többnyire novelláskötetetekben jelent meg. Ebben a történetben egy jómódú idős úr környékezi meg Edward George Edent, egy nincstelen fiatalembert, és örökösök híján felajánlja, hogy ráhagyja egész vagyonát, ha megfelel néhány követelménynek (például egészségesnek kell lennie), illetve ha teljesíti sajátos kötelezettségeit (mint azt, hogy felveszi a nevét). A hihetetlen lehetőség természetesen megtévesztés, az öreg ugyanis varázsporok segítségével véghezviszi tervét. A vénséges testbe száműzött fiatalember teljesen nyomát veszti eredeti külsőjének, viszont a fiókban Elvesham hagy neki egy üvegcse mérget. A történet nagyon megkapó; szó nélkül hagyja az olvasót, szemben a Dolog a küszöbönnel, ami inkább lehengerel mindjárt az elején.

“Dan, menj az intézetbe, és öld meg! Pusztítsd el! Ő már nem Edward Derby. Legyőzött… Ő Asenath… pedig több, mint három hónapja halott. Én öltem meg. Muszáj volt. Nem várt alkalom: ketten egyedül, én az igazi testemben. Bezúztam a fejét egy gyertyatartóval. Mindenszentek éjjelén örökre megkaparintott volna.” – Kornya Zsolt fordítása

A testcsere-tematikával találkozni lehet a filmvásznon is, és itt most nem azokra a családi vígjátékokra gondolok, amikor két teljesen ellentétes személyiség cserél testet (például szigorú anya és lázadó lánya; család centrikus papucs férj és csapodár suhanc barátja), hanem a misztikus thrillerekre, horrorokra, mint amilyen A titkok kulcsa (The Skeleton Key 2005). Ez a film New Orleans southern gothic hangulatával, mocsári fekete mágiával és a sötét múltú kúria motívumával dolgozik, a csattanó pedig magával ragadó. Érdekessége a magyarországi debütálásnak, hogy a film premierje augusztus 25-én volt, tehát abban a hónapban, amikor H. P. Lovecraft elkészült a Dolog a küszöbön című művével.

A jó hangulatú testcserés filmek esetén talán kihívás lehet a színészeknek hitelesen eljátszani a másikat, a misztikumnál viszont ez nem lehet szempont, tekintve, hogy ebben a műfajban a testcsere nem szórakoztató, hanem letaglózó, adott esetben végzetes. Ezen végzetesség pedig jellemzően a testcsere passzív alanyának, avagy áldozatának tetteihez köthető, mivel talán mindenfajta lopásnál vérlázítóbb, amikor valaki a tulajdon testünket sajátítja el.

“Tudtam, mi vár rám. Védekeztem, amíg bírtam. Még a tébolydában is. Minden éjjel harcoltunk. Persze nem volt esélyem. Aztán megtörtént. Vaksötétben ocsúdtam… úgy éreztem, fuldoklom… Asenath rothadó testében… a pincében, a ládák mögött, ahová én magam ástam el. És azt is tudtam, hogy ő az én testemben van, a tébolydában… Méghozzá visszavonhatatlanul. Mert Mindenszentek elmúlt, az áldozatot bemutatták…” – Kornya Zsolt fordítása

Edward Derby lázadása a démoni csere ellen különösen érdekes, mivel a férfi holtából, egy eltemetett, oszlásnak induló testben tért vissza az élők közé, épp csak annyi időre, hogy felszólítsa barátját, Daniel Uptont, aki a történet narrátora, hogy vessen véget a megszálló Asenath rémuralmának.

“Nem sokáig fogják az őrültek között tartani…. ha pedig kieresztik, szörnyű veszedelem szabadul a világra. Én ezt végiggondoltam… és kétségbeestem… és úgy döntöttem, mégis kikaparom magam a föld alól.” – Kornya Zsolt fordítása

A Dolog a küszöbön úgy vélem, nem a testcseréről szól, hiszen az tájékozottabb vagy szemfülesebb olvasók már az elején könnyen rájöhetnek, hová vezet Derby kegyetlen pokoljárása. Az elbeszélés bemutatja, milyen lehet átélni, ahogy egy magának való barátot kihasznál szíve választottja, és ez folyamat odáig vezet, hogy a személyiség, melyet megismertünk és barátként szerettünk, szép lassan megszűnik létezni. Van, hogy egy karakán fél oly mértékben rányomja bélyegét egy gyönge, szeretetre vágyó lélekre, hogy az a személy, bármennyire is karakter híján volt előtte, gyökeresen átalakul. Rossz ezt végignézni, ugyanakkor képes sok mindenre rámutatni, de ez már az emberi kapcsolatok területére tartozik. Lovecraft minden bizonnyal saját és kortársai életéből merített, illetve számos korábbi motívumát is felhasználta, mint a shoggothokat vagy Innsmouth városát és lakóit, egyvalami viszont biztos: a hangulat mellett egy szokatlan, keserédes helyzetet kívánt felvázolni, melynek eszkalációja szomorú tettekhez vezet.

Cotter Blackstone

Ez is érdekelni fog!

S.T. Joshi – interjú Mikor rádöbbentünk arra, hogy S.T. Joshi-val fogunk interjút készíteni, eszeveszett módon „gyártottuk” a kérdéseket. Hirtelen lett is több mint 40 dar...
Micro Aether 2016/Szeptember-Október – Letöl... A változás, a fejlődés nagyon fontos, alappillére a The Black Aether minden egyes kezdeményezéséne...
Black Aether #4 beleolvasó – Cotter Blacksto... A Black Aether #4 magazin címlap novelláját ezúttal Cotter Blackstone írta, aki visszanyúl H. P. Lovecraf...
mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére