Aether Podcast és Micro Aether

Feltöltve: 2016/12/18
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Az utóbbi időben két rovat, az Aether Podcast és a Micro Aether ebook, egy kicsit háttérbe szorult. Ennek egészen egyszerűen technikai okai vannak, a Black Aether #4 magazin rövidített határideje miatt, sokkal kevesebb idő jutott ezekre a projektekre.

Podcast

Jelenleg már egy komplett adás felvett anyaga rendelkezésre áll, csupán meg kell vágni a nyers felvételt. Ebben az adásban a Cthulhu-mítoszt járjuk körül. Ebben a formában ez lesz az utolsó ilyen jellegű adás, ugyan is jövőre – mint megszokhattad a – Podcast is egy szinttel feljebb lép, jobban fog koncentrálni a meghívott vendégekre, projektekre, újdonságokra. Több interjú egyeztetés alatt van, ezekből nem egy angol nyelvű, jelen pillanatban – mivel nem vagyok szakember – azon dolgozom, hogy a tolmácsolást össze tudjam hangolni az adással úgy, hogy az ne legyen zavaró.

Természetesen a hazai vendégek többen lesznek, próbálok minden területről meríteni, a kreatívoktól, a kiadókon keresztül egészen az fogyasztókig.

Micro Aether

A Micro Aether nagyon jól indult, de a kezdeti lelkesedés egy kicsit megtört. Ehhez mindenképen hozzájárult az is, hogy nem volt annyi időm foglalkoznom a marketinggel, sokkal kevesebb emberhez jutott el az ebook híre, mint amennyi szükséges lett volna a folyamatos figyelem fenntartásához.

A Micro Aether nem fog megszűnni, ez biztos. Legrosszabb esetben is egy kicsit átalakul, de az alap – 1000 szavas – koncepció megmarad.

Az Aether Podcast és a Micro Aether idén már nem fog megjelenni. Jelen pillanatban a karácsonyi ajándékodon dolgozom, ez veszi el minden időmet. Ezért pár projektet átütemeztem 2017-re. Jövőre komolyabb szervezeti felépítéssel ugrunk neki az online magazinnak, és kicsit szűkítjük, ugyan akkor szakemberek bevonásával ki is terjesztjük H. P. Lovecraft örökségének feltérképezését.

Tomasics József

Ne hagyd ki ezeket se!

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...