Black Aether vs. Magyar Posta – 0:1

Feltöltve: 2017/02/11
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

A 2017-es év nem éppen szerencsésen indul a Black Aether magazin számára, de remélem, hogy az akadályokkal megtűzdelt út végül hétsávos autópályává alakul át.

Sajnos a márciusi magazinból egy darab novella kikerül, mert az íróval nem találtuk meg a közös hangot, nem tudta magáénak érezni a Black Aether magazin fix koncepcióját. Így a magazin terjedelme le fog csökkenni, ez természetesen azt is jelenti, hogy elviekben az ára is csökkenni, fog. Természetesen kárpótolni fog a többi tartalom és a már szokásosnak mondható plusz ajándék, ami ezúttal hasznos is lesz.

A Magyar Posta eddig sem könnyítette meg a dolgomat, nem egy órát kellet feleslegesen sorban állnom azért, mert az inkompetencia rendszeresen felülkerekedett és hiába a sok száz feladott egyenlevél… ahány dolgozó, annyi variáció. Ezt a rendszertelen helyzetet fejelte meg a Posta azzal, hogy január 1-től korlátozta a levélként feladható küldemények méretét. Először csak a vastagságról volt szó, de végül a boríték méreteit is lekorlátozták.

A boríték nem lehet szélesebb 22,9 cm-nél. A Black Aetherhez használt egyenboríték 24 cm széles.

Igen, először nekem is ugyan az szalad ki a számon mint neked, majd később a Postán is elismételtem. Egyelőre úgy tűnik, hogy búcsút mondhatunk a légpárnás borítékoknak. Lehetőség van egyéni díjszabásra, amennyiben pontos összeget fogok tudni mondani, természetesen közlöm az információt. Ha ez nem lesz megfelelő, vagy túl magasnak ítélem meg, akkor a légpárnás borítékokat le kell cserélnem, és egy köztes megoldást kell kitalálnom, hogy a magazinok ne sérüljenek a sima borítékban.

Amint megszületik a megoldás, új bejegyzésben fogok tájékoztatást adni a részletekről.

Tomasics József

Ne hagyd ki ezeket se!

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Szőllősi-Kovács Péter: Inis Mona alkonya

1.   A Caernarfon-öböl bejárata felett sirályok rikoltoztak. Fehéren cikázó röptük jól kivehető volt a nyugtalan tenger fölött gyülekező ónszínű fellegek háttere előtt. Nyugat felől, a baljós látóhatár peremén is fehér szárnyak tűntek fel; hajó közeledett a parthoz. Nem az öböl felé navigált, hanem a dél-nyugati irányban húzódó partszakasz egyik kihalt része felé. Szél ellen fordult,...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...