The Evil Clergyman (1933)

Weird Tales, 1939. április

Howard Phillips Lovecraft 1.720 szóból álló The Evil Clergyman című „alkotása” tulajdonképpen egy levéltöredék, amit valószínűsíthetőleg 1933. őszén írt. Nyomtatásban először halála után, 1939-ben jelent meg az áprilisi Weird Tales magazinban, de akkor még The Wicked Clergyman címmel. A történethez nem készült belső illusztráció.

A történet névtelen főhősét egy kis angliai kikötőben vezetik be a padlásszobába, ahol is rövid idő után magára hagyják. Figyelmét felhívják arra, hogy az asztalon található gyufásdobozra emlékeztető tárgyhoz semmilyen körülmények közt ne nyúljon. Miután a teológiai, klasszikus könyvekkel illetve mágiáról szóló értekezésekkel teli szobában magára marad a történet narrátora, természetesen egyből az asztalon heverő tárgy felé fordul, ami módfelett lebilincseli. A zsebében rejlő lámpa segítségével, aminek fénye nem is fehér volt, hanem ibolyaszínű, és inkább holmi radioaktív sugárzásnak látszott, mintsem igazi fénynek, működésbe hozza a kis dobozt. A doboz megidézi a „gonosz lelkészt”, akit valamikor az egyház valószínűleg megbüntetett és megszégyenített, hisz a főszereplő szeme előtt lejátszódó jelent végén a lelkész öngyilkosságot szándékozik elkövetni. A narrátor megakadályozza az öngyilkossági kísérletet, és mint ez később kiderül, végzetes döntés volt részéről.

A The Evil Clergyman megjelenése érdekes történet, ugyan is Lovecraft barátjának és szerzőtársának Bernard Austin Dwyernek írt levelében tesz említést egyik álmáról, ami tulajdonképpen maga a történet is. Lovecraft halála után Dwyer egy levélrészletet küldött el a Weird Tales magazinnak, amit HPL-től kapott 1933. őszén, ez a töredék jelent meg 1939-ben a WT-ben. Tehát a The Evil Clergyman valójában Lovecrafti történet, de nem kidolgozott novella, nem egy készülő félben lévő alkotás egy darabja, hanem csupán egy levélrészlet egy álomról. 1933. október 22-én Clark Ashton Smith részére írt levelében is megemlíti, hogy néhány hónappal előtte volt egy álma, amiben egy gonosz lelkész volt a tiltott könyvekkel teli padlásszobában.

 Nehéz eldönteni vagy túlgondolni, hogy Lovecraft milyen irányba vitte volna tovább a történetet – nyilvánvalóan, hisz gondolataiba nem láthatunk bele, meglepetéseket viszont mindig tudott okozni -, ugyan i a TEC nem egy egyszerű test és lélek transzplantációról szól, a főszereplőnek emlékképei vannak a dobozról, tudta hogyan kell használni.

„Azt hiszem, tudtam, hogy hol vagyok, de nem vagyok képes visszaidézni, amit akkor tudtam.” – Gálvölgyi Judit fordítása

Galaktika 40., 1980.

A The Evil Clergyman (A gonosz lelkész) magyar nyelven először 1980-ban jelent meg Gálvölgyi Judit fordításában a Galaktika magazin 40. számában. Fontos dátum és kiadvány ez a magyarországi HPL rajongók számára, hisz ebben a magazinban jelent meg először magyar nyelven HPL alkotás:

  • A különös, magas ház a ködben
  • Eryx falai közt
  • A gonosz lelkész
  • Ő

Mindegyik novellát Gálvölgyi Judit fordította. Ebben a magazinban megjelent még az A toronyszoba ablaka című novella amit August Derleth írt, hibásan társították hozzá H. P. Lovecraft nevét (ami tulajdonképpen nem a kiadó hibája, hanem Derleth sikeres önmenedzselésének eredménye). A gonosz lelkész 1995-ben ismét megjelent a Dávid kiadó, Eryx falai közt kiadványában, ami szintén Gálvölgyi Judit fordítását használta. Majd megjelent az A suttogó Cthulhu című, Valhalla Páholy kiadványban 2001-ben Kornya Zsolt fordításában. Végül a Szukits kiadós 2005-ös Howard Phillips Lovecraft összes művei 3. kötetében, ismét Gálvölgyi Judit fordítását használva.

mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Ugrás a tetejére