Áll a bál, S. T. Joshi nem lesz ott az idei NecronomiCon Providence rendezvényen

Feltöltve: 2017/08/09
Kategóriák: Friss
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Áll a bál az idei NecronomiCon Providence körül. S. T. Joshi – aki amúgy részt vett a rendezvény megtervezésében is –, feleségén keresztül, nyilatkozatában visszamondta részvételét, ugyan is Niels Hobbs előzetes megbeszéléseik ellenére, Joshi és Sam Gafford programigazgató háta mögött olyan programot szervezett, ahol a résztvevők leginkább H. P. Lovecraft ellenes megnyilvánulásaikról ismertek az utóbbi időben. Joshi nem nevezi meg konkrétan mely előadókról van szó, egyedül Scott Nicolay nevét említi, de úgy tűnik az Armitage Symposium előadásai miatt döntött így. Egyelőre még nincs bejegyzés erről blogján, de minden bizonnyal hamarosan érkezni fog.

Joshi úgy jellemezte Hobbs döntését, mintha a Klux Klux Klán egyik Nagy Varázslóját hívta volna meg egy NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) rendezvényre, a „hagyjuk megszólalni mind a két felet” jeligével. Hobbs egyébként a 2015-ös rendezvény előtt Daniel José Oldert is meghívta az eseményre, akinek végül is a HPL-t ábrázoló WFA szobor leváltását is köszönhetjük. Joshi úgy véli, hogy a 2017-es rendezvény kifogásolt előadói, nem tudnának a Lovecraft munkásságát ünneplő rendezvényen olyan előadást tartani, ami intelligens és érdekes megnyilvánulás lenne részükről. Ahogy ezt Olderről is feltételezte, valljuk be jogosan.

Természetesen a NecronomiCon Providence is kiadott egy közleményt, amiben sajnálatosnak és Joshi részéről nyomásgyakorlásnak tartják a szervezési időszakban megkötött kompromisszumokat és Joshi jelenlegi nyilatkozatát. Nem céljuk szükségtelenül negatív felhangú viták gerjesztésére a rendezvényen, de teret adnak a kritikai megnyilvánulásoknak is.

Mindenesetre azon kívül, hogy Joshi szerint ezen előadók HPL-re csupán mint rasszista és valószínűleg szörnyű íróra tekintenek, hátbatámadásnak veszi, hogy az előzetes megbeszélések ellenére, a szervezők utólagosan változtatták meg álláspontjukat.

Nyilván nem feladatunk igazságot tenni, de azért az figyelemre méltó, hogy az indiai bevándorlók gyermeke, aki szinte egész életében H. P. Lovecraft munkásságát tanulmányozta, és már elég korán megismerte HPL nem éppen polkorrekt megnyilvánulásait, a kérdésre, miszerint „Elgondolkoztál már valaha azon, milyen lenne találkozni Lovecraftel? Mi lenne az első, amit mondanál neki?”, így válaszolt:

“Természetesen nagy örömet okozna, ha találkozhatnék vele. Mivel engem is olyan módon bűvölt el a klasszikus antikvitás, építészet, a XVIII. századi irodalom, a macskák és az ateizmus, ahogy őt, nem is kérdés, hogy lenne miről beszélnünk. Merem remélni, hogy Lovecraft “megbocsátotta” volna nekem a tényt, hogy nem vagyok fehér! Ami azt illeti, nem volt problémája más rasszok tagjaival, ha elfogadták a Nyugati civilizáció kulturális normáit, ahogy én is tettem.”

Na meg ki szeretné, ha a szülinapi partiján valaki belesz***a a tortába?

Ne hagyd ki ezeket se!

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Rádai Márk: Ébredés

Délután egy óra van, háromnegyed nyolckor kezd sötétedni, addig biztosan nem jönnek értem. Akár velük tartok, akár megszököm előlük, alig hét órám maradt arra, hogy mindent elmondjak. A nap most magasan jár, fénye épp a revolvert éri az asztalomon, amelynek közelsége furcsa módon biztonságot jelent. Azelőtt nem sejtettem, hogy a halál gondolata megnyugtató, szinte otthonosan melengető is lehet....

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...