Szőllősi-Kovács Péter: Álmatlanság – Inspiráció a Cthulhu-mítosz novellapályázatunkhoz

Hamarosan – még februárban – útjára indul idei első nyílt novellapályázatunk, amiben a Cthulhu-mítoszra épülő, annak elemeit felhasználó novellákat fogunk várni. A pályázathoz az ötletet, hogy nyissunk egy kissé a populárisabb Lovecraft feldolgozások irányába is, Szőllősi-Kovács Péter amatőr szerző Álmatlanság című novellája adta. Péter nem tudta, hogy a The Black Aether folyamatosan várja azokat a novellákat, amik H. P. Lovecraft szellemi örökségét viszik tovább, ezért a művet a Borzongásos pályázat keretén belül küldte el nekünk. A novella nem felelt meg a pályázatnak, hiszen abban a pályázatban kifejezetten nem lovecrafti rémtörténeteket, weird irodalmi alkotásokat vártunk, hanem a modern horror nyújtotta borzongásra voltunk kíváncsiak… több kevesebb sikerrel.

Péter, a kiírásnak megfelelően szinopszist is küldött a novellához, ami tökéletesen betölti azt a szerepet, amire a szinopszis való egy novellapályázatnál. Felvázolja a teljes történetet, nem sumákol el belőle semmit, kiderül belőle a történet vége is, és nem egy „majd a novellából kiderül” jellegű ajánlót mellékelt a novellához. Javasom, hogy aki nevezni szeretne a TBA bármelyik pályázatára, de akár más novellapályázatra is, az mindenképpen olvassa el a szinopszist. Figyelem, totális spoiler veszély, minden kiderül a szinopszisból, tehát csak a novella után olvasd el a következő részt:

SPOILER   

   A középkorban járunk, amikor virágzik az inkvizíció. Valerius atya, a ferences rendi inkvizítor az Északi-tenger partján fekvő apró településre, Nordumba érkezik. Értesülései szerint egy Katharina nevű asszony minden bizonnyal az Ördöggel cimborál, mert többen látják éjszakánként kiosonni a házából, és gyakran különös révületbe esik. Ilyenkor valamiféle idegen, a tenger mélyén alvó istenről beszél, aki hamarosan felébred nyugtalan álmából. Még különösebb a település szomszédságában álló rendház szerzeteseinek halála, akik önkezükkel vetettek véget az életüknek.

   Az inkvizítor szeme láttára vet véget életének az utolsó szerzetes, így a kihalt rendházba érkeznek, ahol csak az elfogott Katharina raboskodik. Valerius azonnal kínzásnak veti alá az asszonyt, de az nem vall. Az asszony Valeriusnak is a tenger alatt nyugvó idegen istenről beszél, aki hamarosan felébred, amint megfelelő mintákba rendeződnek a csillagok. Az inkvizítor csalódott, mert munkája során nem találkozott még ilyen megátalkodott eretnekkel. Példaképe Giovanni de Capestrano, a legnagyobb nevű inkvizítor, aki sohasem bukott el. Valerius is sikeres szeretne lenni, ezért minden eszközt, még a frissen napvilágot látott Malleus Maleficarumot is felhasználja, hogy Katharinát megtörje. A tortúra isomniának veti alá az asszonyt, azaz nem hagyja aludni.

   Másnap Valerius a halászfalu fogadójában kérdezősködik a Marten Smik nevű fogadóstól. Smik a tenger felett megjelenő különös fényekről, és egy keletről érkezett idegenről beszél, aki egy hatalmas, fekete könyvvel érkezett a falu feletti rendházba néhány hónapja, de az idegen a fekete könyv nélkül távozott.

   Valerius a ferences rendház minden zugát felforgatja, átkutatja a könyv után, de annak csak néhány megégett lapját találja meg az egyik kandallóban. A megmaradt lapokon még olvasható írás szerint a szerzetesek megrendültek hitükben, a keleti férfi prédikációja megzavarta elméjüket. Közben maga is meglátja a tenger felszíne alatt kigyúló fényeket, amelyek játéka megvilágítja az éjszakai égboltot is.

   Valerius reggel ismét a fogadóshoz fordul, aki megemlíti neki a falu fölé magasodó sziklaszirten álló monolitot, és azt is, hogy a szemtanúk szerint Katharina éjjelente oda sietett. Az inkvizítor felmegy a szirtre, ahol a kőoszlopon ocsmány, ördögi ábrákat és idegen írásjeleket fedez fel. Számára ez csalhatatlan jele annak, hogy Katharina az ördöggel cimborál.

   Fáradtan, kialvatlanul folytatja Katharina éjszakai kínvallatását, amikor földrengés rázza meg a környéket. Ő maga a megkínzott asszonnyal kijut a romba dőlő rendházból. Katharina elszökik előle, és a monolithoz siet. A tengeren ismét kigyúlnak a fények, és Valerius látja, hogy gigantikus, csápos szörnyeteg emelkedik ki a felszín alól. Földrengés és szökőár pusztítja el a falut, Valerius élete is veszélyben forog, de mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Katharina a világra bűvölje az iszonyatot. Az asszony után siet, de Marten Smik bukkan fel, akiről ekkor derül ki, hogy ő is a tenger alatti isten híve. Összeverekednek. Valerius megöli Katharinát, így a szörnyeteg is visszaereszkedik a tenger mélyére. Valerius és Smik a tengerbe zuhannak.

   Valerius hajnalban tér magához egy halászhajón. Meggyötört, kialvatlan elmével a tenger alatti istenről zagyvál. Azonnal eretnekséggel vádolják a halászok, akik nem csak őt, hanem Marten Smiket is kimentették a háborgó tengerből. Smik kihasználja Valerius tehetetlenségét, nem hagyja elaludni, amíg partot érnek, hogy az inkvizíció kezére adja a szerzetest, akit minden bizonnyal máglyahalálra ítélnek, és így nem árulhatja el a tenger alatt alvó ősi istent, és híveit.

SPOILER VÉGE

Péter novellája nem tökéletes, nem hibátlan. Mégis, a szerzővel egyeztetve jelenik meg a honlapon, mégpedig azért, mert véres kardként szeretném mutogatni, hogyan és milyen anyagot illik legalább leadni egy amatőr pályázatra, annak ellenére, hogy elbírná még a szerkesztést. Természetesen Péter egy újabb novellával fog indulni a pályázaton, és nagyon könnyen előfordulhat, hogy az Álmatlanság szerkesztett variánsa is be fog kerülni a tervezett kötetbe. Vagy csak az, ha Péter új novellája nem lesz olyan jól sikeredett, mint az Álmatlanság. Akárhogy is nézzük, némi nyomás és elvárás nehezedik most Péter vállára, de örömmel vállalta az új kihívást, hiszen ez az írói lét alapja. Írni, írni, írni…

Következzen Szőllősi-Kovács Péter Álmatlanság című novellája, ami az ötletet adta következő pályázatunkhoz.

A PDF verziót letöltheted innét.

szollosi-kovacs_peter-almatlansag

 

Borítókép: Richard Luong – Unknown Dimensions

mm
"Abban hiszek, hogy bennünk magyarokban, olyan kreatív alkotói potenciál van, amit jóvátehetetlen hiba lenne elpazarolni, nem engedni kibontakozni."
Az oldal tetejére