Farkas Balázs: Rejtett polc – Új rovat indul a TBA-n

Feltöltve: 2020/06/07
Kategóriák: Friss | Rejtett polc
Becsült olvasási idő (185 szó/perc): | Szavak száma:

Amikor csak alkalmunk adódik rá, minden lehetőséget megragadunk, hogy elmondjuk, a The Black Aether nyílt projekt, bárki csatlakozhat hozzánk új cikksorozattal, rovattal, vagy akár egy nagyobb volumenű projekttel is, amennyiben kapcsolódik a weird irodalomhoz. A fejlődés alapja a nyílt gondolkodásmód, csak úgy tudunk haladni a kijelölt úton, ha teret engedünk új projekteknek.

Június 11-én útjára indul Farkas Balázs Rejtett polc című új rovata a The Black Aetheren.

Balázs a hazai weird színtér egyik – ha mondhatjuk így – legrégebbi tagja, nagyszerű író, több novelláját is olvashattátok kiadványainkban, többek közt az SFmag.hu cikkírója, és a Fantasztikus Kéziratok Éjszakája zsűritagja.

Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai színtér egy újabb, bizton állíthatom, hogy hiánypótló cikksorozattal gazdagodik, melynek a TBA adhat otthont. Felesleges lenne tovább fecsérelnem a szót, az alábbiakban Balázs előszavát olvashatjátok.

 

Üdvözlet a peremvidékről!

Beszéljünk azokról a könyvekről, amelyeket nálunk csak elvétve emlegetnek. A kívülállók, a rejtőzködők, a különösek, a más utakat járók irodalmáról.

Ezzel a céllal elindítom a Rejtett polc nevű, heti rendszerességgel frissülő rovatot: ebben a cikksorozatban szeretném bemutatni azokat a remekműveket, amelyek sötét és furcsa helyekre hívják olvasóikat, kiemelt figyelmet fordítva a hazánkban kevésbé ismert, vagy magyarra eleve le sem fordított kötetekre.

A könyvek, amelyekről szó lesz, nyugtalanítóak, hátborzongatóak, néha a valóság kietlenségének pontos bemutatásával kavarják fel az olvasót, vagy csak annyira idegennek hatnak a mindenfajta (akár spekulatív) irodalmi konvenciókhoz szokott befogadó számára, hogy kiemelt figyelmet érdemelnek itt.

Gótikus regény, abszurdizmus, sci-fi, kozmikus horror, slipstream, weird fiction, okkult, elfeledett ponyva – lesz itt minden, amit a fősodorbeli szépirodalmi kánonok és a könnyen eladható könyvekre specializálódott horrorkiadók sem tudtak igazán hova tenni, illetve a befutott klasszikusokat, modern sikereket is talán sikerül friss szemmel láttatni.

A rovat célja, hogy a hazai horror-, weird-, illetve bármilyen ezekkel határos underground irodalmi közösségek számára inspirációt és informatív szemlét biztosítson teljesen új vagy a múlt ködéből elősejlő klasszikus szerzőkről, a nemzetközi horrorpiacot éppen (újra) izgalomban tartó művekről, és talán a hazai kiadókat is ösztönözze ezek itthoni megjelenésére.

Kövessétek a rovatot minden csütörtökön a The Black Aether oldalán!

Farkas Balázs

 

 

Ne hagyd ki ezeket se!

Mészáros Lajos: Szekta Rt.

„Amidőn elszabadul amaz ocsmány szörny, kit most Istenként imádtok, bálványoztok, és féktelen éhségében a húsotokból fog lakmározni, míg ti borzalmas kínok közt hánykolódtok, akkor felnyílik szemetek, és látni fogjátok, milyen rémséget szabadítottatok e sárgolyóra, és végül őrjöngve átkozzátok majd alantas tetteiteket…”     1897. október 31. Nem sokkal sötétedés után, de még éjfél előtt   –...

Pólya Zoltán: Az élet és a halál anyaga

Azt hiszem, szeretem Mr. Hershey-t. Mr. Hershey-vel mindig napszállta után szoktam találkozni, a D.-i apátság romos falai között. Máig nem lehet tudni, hogy voltaképpen mitől is égett le tíz évvel ezelőtt ez az ősi, szent hely, amelynek az oltárát egyes vélekedések szerint egy, a kereszténységnél sokkal régebbi vallás áldozati kövéből vésték ki az alapítók. Az apátság teteje azonnal beomlott,...

Patonai Anikó Ágnes: Én, Keziah

Wilhelm   Én azt mondom, a bíró urak végezzék csak a dolgukat, derítsék ki, valóban elkövette-e az asszonyom azokat a szörnyűséges rémtetteket, amelyekkel vádolják! Alávetem magam a vizsgálatnak egész házam népével, hisz ismernek mind, jól tudják, hogy tisztességes ember vagyok. Esküszöm az Úr szent nevére, hogy az igazat mondom.  Az erdőben. Úgy négy évvel ezelőtt. Vadászni voltam. A suta,...

Bojtor Iván: A fennsík

Már késő délután van, de még mindig forrón tűz a nap. A traktorok vájta poros földúton tartok a dombok irányába, fel arra az ezerszer is elátkozott Geleméri-fennsíkra. A kutyát ma nem hoztam magammal. A jó öreg Abdult bezártam a pince egyik sötét, ablaktalan zugába, hogy a szomszédok ne hallják a szerencsétlen jószág kétségbeesett nyüszítését – mert ma éjszaka nyüszíteni fog, az biztos. Ha...

Erdei Lilla: Kecsketej

„Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény.”   Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt   1.   A partról nézve nem tűnt ilyen sebesnek a víz, gondolta Kerner Ármin, igyekezve lecsillapítani kapkodó légzését. Már fertályórája, hogy az áramlat elragadta, a Hármas-Körös partján burjánzó őserdő rég elnyelte az őutána kiáltozó két lányt, de...

Pólya Zoltán: A rézálarcos hölgy meséje

Velence utcáit azon az estén ellepték az arcukat maszkok mögé rejtő férfiak és nők, akik táncolni, énekelni és szórakozni, az életet ünnepelni vágytak az ősi város kulisszái között. Mégis dermedt csend lett úrrá az utcákon, amikor a rézálarcot viselő, vörös hajú nő megjelent közöttük. Csupán egyetlen pillanatra érintette meg a karneválozókat a szenvedély és a halál dohos, fullasztó illata, majd...