Rejtett polc #4 – Samanta Schweblin: A madárevő

Alapvetően úgy tartom, hogy a világ (a benne élő emberek, helyek, események összessége) törvényszerűen különös és képtelen, és ha igazán őszintén fel akarjuk tárni a létezésünk nagy kérdéseit és nüanszait, a realizmus talaján álló, reflexív szépirodalom elégtelennek fog bizonyulni. Ezért fordulok újra és újra a weird felé, amelyet ha nem szigorúan zsánerként definiálunk (akár...

Rejtett polc #3 – William Sloane: The Rim of Morning

Miről beszélünk, amikor kozmikus horrorról beszélünk? Nehéz ezt megválaszolni, hiszen ritkán találkozunk vele könyvesbolti kategóriaként, tehát valódi kánonra sem mutathatunk rá, az sem biztos, milyen attitűdre kell számítanunk (joviális nihilizmus? lemondó beletörődés?), és hogy egyáltalán milyen tartalmi kritériumai vannak ennek a zsánernek – annyi biztos csak, hogy az embert állítja szembe a kozmikus léptékű...

Rejtett polc #2 – Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről

Azt hihetnénk, hogy globalizált és összekötött világunkban könnyen tájékozódhatunk a világ minden tájának irodalmáról, de a nyelvi akadályok továbbra is fennállnak ­– a svéd Karin Tidbeck ezt úgy törte át, hogy egyszerűen saját maga fordította le novelláit angolra. Ennek eredménye lett a Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről (Jagannath, 2012). A kötet magyar megjelenése...

Rejtett polc #1 – Robert Aickman: Dark Entries

Robert Aickman nevét ritkán emlegetik hazánkban – látszólag még a rémtörténetek kedvelői között is kevesen akadnak ismerői, – pedig a természetfeletti borzongatás egyik legnagyobb angol mesteréről van szó. Olyan szerzők tekintik a rémtörténetek kiemelkedő alakjának, mint Neil Gaiman vagy Peter Straub, elnyerte a World Fantasy- és a British Fantasy-díjat, illetve nyolc éven keresztül szerkesztette...

Scroll to top