Gyilkos macskajaj – Rudyard Kipling: A fenevad jele

Az Olvasónapló sorozatunk egyik célja, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a szerzőkre is, akik nem éppen rémtörténeteik okán ismertek, vagy éppen nem csupán egy olyan történetet írtak, amely helyet biztosít számukra a rémirodalom panteonjában. Számos olyan szerző alkotott – és alkot ma is -, akik többször tettek kirándulást a rémirodalom felkavaró világába. H. P....

A kérdés, amelyre nincs válasz – Fitz James O’Brien: Mi volt ez?

Számtalanszor hivatkoztunk már H. P. Lovecraft Természetfeletti rettenet az irodalomban esszéjére, egyes passzusait talán már unalomig ismételgettük; nyilvánvalóan nem véletlenül, hiszen írói örökségéből, a kozmicizmusról vallott gondolataiból táplálkozunk. A változás – akárcsak az élet minden területén – az irodalom sajátja is, és annak ellenére, hogy a klasszikus rémirodalom számomra jóval több esztétikai értéket képvisel,...

A tapétába zárt rettenet – Charlotte Perkins Gilman: A sárga tapéta

A Rorschach-próbáról (Rorschach-teszt, Rorschach-tintafoltteszt) a XXI. században már elmondhatjuk, hogy a művészet minden területén felbukkant, számos művész használta fel alkotásaihoz, hol eredeti szerepét betöltve, hol továbbértelmezve, átalakítva azt. Az 1920-as években Hermann Rorschach által kifejlesztett eljárás mai napig a pszichológia egyik diagnosztikai mérőeszköze, bár hitelességét ma már vannak, akik kétségbe vonják. A teszt hitelességét...

A vérfarkas mindig háromszor kopogtat – Clemence Housman: The Were-wolf

A Nyelv és Tudomány Miből lesz a vérfarkas? cikke, mely az északi vérfarkas hagyomány eredetét és motívumait vizsgálja, a vérfarkassá változás eredetét az ősi idők totemisztikus elképzeléseihez, illetve a földrajzi elhelyezkedéshez is köti. „Az átváltozástörténetek közül az egyik legelterjedtebb az állattá változás típusa, ennek a gyökerei az ősi vadászok totemisztikus és animista elképzeléseire vezethetők...

Láthatatlan rettenet vagy lappangó őrület – Guy de Maupassant: Le Horla

Az alvási paralízisnek a magyar folklórban is meg van a megfelelője, a „nyomó” lények. A magyar nyelvterületen mindenhol ismert volt valamilyen „nyomó” lény, melynek tevékenységéhez társították az éjszakai rosszulléteket, mellkasnyomást, nehézlégzést, rémálmokat, illetve az ebből fakadó másnapi fáradtság, levertség tüneteit (egyes esetekben a pollúciót is). „Az éjszakai nyomást legáltalánosabban a boszorkánynak tulajdonították. A magyar...

Művészi hullagyalázás – H. P. Lovecraft & C. M. Eddy: A szeretett halál

“Hogy »horrorsztorit« vagy »rémtörténetet« olvasunk, nagy különbség. A »horrorsztorinak« erőteljes ponyvaíze van, azzal a fajta olcsó vásári borzongással kecsegtet, melyet rutinelemekből, rutinfogásokkal állítanak elő futószalagon a lektűrszakma bóvligyárosai, s ha a filmvilágból kellene párhuzamot keresni rá, legkézenfekvőbbnek az amerikai B-kategóriás mozik tömény nívótlansága kínálkozna. Feledhető szórakozás még annak is, aki – legalább a kikapcsolódás...

Scroll to top